Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon megmaradása ezt nem tette lehetővé. Az egész politikai-gazdasági rendszert átfogóan jellemző hiány különösen a vidéket hatotta át. Míg az iparosított övezetekben a kommunális infrastruktúra hátterét állami eszközökkel teremtették meg, addig az agrártérségekben a relatív elmaradottság csak növekedett. A fejlesztések zömét az utóbbi térségekben, amennyiben volt ilyen, egyedül a helyi mezőgazdasági nagyüzemek hozták létre, a lakosság aktív teherviselésével. A nyolcvanas években, különösen annak első felében, a mezőgazdasági üzemek beruházási forrásuk ötödét lakossági infrastruktúra fejlesztésére fordították.181 A politikai döntéshozók a településpolitika új decentralizációs elemeit a romló gazdasági helyzet miatt kényszerből fogadták el, s nem azonosultak a demokratikus elvekkel.182 A területpolitika körülményei sokat változtak, hiszen szűkültek a felhasználható források (az országnak ekkor már komoly terhet jelentett a külső adósság törlesztése), de a központosított elosztás-politika feladása s a nagypolitikával szemben a helyi társadalmak politikai emancipációja nem következhetett be, mivel azok mélyen ellentmondásba kerültek volna a korszak autokratikus politikai struktúrájával és tervutasításos gazdaságrendszerével. Az egyre komolyabb válságtünetek azonban kezdtek eluralkodni az egész gazdaságon és társadalmon, ennek következtében a település- és térségfejlesztésre szánt forrás nagysága 1985 után már nem növekedett, sőt a költségvetési restrikciónak köszönhetően inkább apadt. A nagyobb szabadságot és demokratikusabb alapokat biztosító politikai nyitás azonban, amely a vidéki térségek számára is megcsillantotta a fejlődés lehetőségét, már késve érkezett, mert mire hatását, még ha felemás formában is, kifejthette volna, a rendelkezésre álló erőforrások kimerültek.183 II. í. 3. A rendszerváltás, az 1990 utáni területpolitikák hatása a megalakuló helyi önkormányzatokra A rendszerváltó kormány programjával a korábbi korok örökségén kívánt változtatni. A normatív rendszerű finanszírozással és a pályázható fejlesztési pénzalapok létrehozásával először a hátrányos helyzetű települések sorsán igyekeztek javítani, valamint az önkormányzatok elemi autonómiájának alapjait, az önálló gazdálkodás feltételeit kívánták biztosítani. Ennek nyomán megindult a méretei-181 Villányi Miklós: A mezőgazdaság és a településfejlesztés kölcsönhatása. Városépítés, 1987/3, 9-10. 182 Enyedi i. m. 1989, 62-72. 183 Pálné Kovács Ilona: A településpolitika új tendenciái és kezdeti gyakorlati tapasztalatai a megváltozott jövedelemelosztási rendszerben. In: Elosztás és jövedelmek Magyarországon. Szerk. Lengyel Zsuzsa. Budapest, 1989, MSZMP Társadalomtudományi Intézet, 159-180. 70
