Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)

II. Településpolitikánk és helyi érdekérvényesítés a 20. században - az önkormányzatiság és területpolitika egyhásra hatása Magyarországon

A helyi önkormányzatok születése Magyarországon

• A funkcionális hierarchizálás során a lakosság életkörülményei az azonos településtípusokon belül ugyan általában közeledtek egymáshoz, ám a különböző típusok között távolodtak.

• A hierarchizálás igazi vesztesei a falvak, kisvárosok voltak. A kistelepülések korábban megkezdődött funkcionális elszegényedése még inkább felerősödött. Az optimalizálás elve alapján centralizálták, azaz összevonták a kisebb települések tanácsait, iskoláit, mezőgazdasági üzemeit. Tehát ezek a települések elvesztették önállóságukat, miközben a tervezet nem tisztázta a központokká tett települések és a vonzott területek közötti viszonyt.

• A koncepció a települések 64%-át sorolta az egyéb kategóriába, amelyek azáltal, hogy nem jutott számukra szervező, illetve irányító funkció, tulajdonképpen stagnálásra ítéltettek. Pedig csak a lakosságszámban mintegy negyvenszeres különbség mutatkozott az idesorolt települések esetében. A merev kategóriába sorolás tehát egy sor olyan települést stagnálásra ítélt, amely kiemelkedett a falusi szintből.127

• Az OTK nem tartalmazott falurombolási terveket, az aprófalvas megyék által készített tanulmánytervek mégis tételesen felsorolták a megszüntetendő településeket, felszámolásuk javasolt időpontját. így tűntek el azok a mára már szimbólummá vált falvak, mint Gyűrűfű, Gorica, Korpád, Révfalu, Mónoskor, Kán, Szatina, Karácodfa stb.128

• A merev hierarchikus rendszer nem tudta értelmezni azoknak a település együtteseknek a működését sem, amelyek egymással nem alá-fölérendeltségi, hanem mellérendeltségi viszonyban álltak (Békéscsaba-Gyula-Békés; Nagykőrös-Cegléd; Szentes-Csongrád; Karcag-Kisújszállás, Kunmadaras-Kunhegyes-Túrkeve; Szarvas-Gyomaendrőd-Mezőtúr; Sárospatak-Sátoraljaújhely; Csorna-Kapuvár stb.).

• A koncepció az ország agglomerációs térségeivel szemben is adós maradt, mivel a fejlesztések ez esetben is többet kívántak volna az adott települések hierarchiaszint szerinti fejlesztésénél.129

tok (11 település), az ötödik szint a középfokú központok (65 település), a hatodik a részleges középfokú központok (41 település), a hetedik a kiemelt alsó fokú központok (142 település), a nyolcadik az alsó fokú központok (530 település), a kilencedik a részleges alsó fokú központok (292 település), a tizedik a budapesti agglomerációba tartozó települések (44 település) és végül a tizenegyedik az egyéb települések (2071 település) csoportja volt.

127 Beluszky Pál: Vég kiárusítás. Budapest, 1992, MTA RKK, 22 -239, 241-250.

128 Beluszky Pál: A kisfalvakról tárgyilagosan. Városépítés, 1982/6, 20-26.

129 Beluszky i. m. 1992, 230.

56