Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
I. Önkormányzatiság és területpolitika
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon Tagadhatatlan, hogy az új jelenségek egyrészt némi eltolódással bukkantak fel, és szükségképpen adaptálódnak a helyi adottságokhoz. De megjelennek a korszerű, modern törekvések, és hordozóik dialógust alakítanak ki a hagyományosan masszív, visszahúzódó társadalmi erőkkel.68 „A modern és régi, elavult jelenségeknek egyidejű jelenléte, kontrasztja, küzdelme a saját társadalmon belül az, amely az ilyen országok fejlődésének bizonyos archaikus jelleget adott."69 Hogy az „ancient régime" lett a progresszió hordozója, arra láthattunk példát más állam történetében is,70 de Magyarországon a régi rend mellett egy speciális rendi intézmény, a vármegye is fontos szerepet kap a reformfolyamatban. Ahhoz, hogy e paradox helyzetet jobban megértsük, látni kell, mit jelentett a megyei politika a magyar közjogban, mint fejlődhetett ki képviseleti, politikai, közigazgatási rendszerünk és államéletünk, s ebben milyen esélye volt a helyi, települési önállóságnak, érdekérvényesítésnek, autonómiának. A következő fejezetben áttekintjük, hogyan alakult a területi elvű önállóság, az autonómia és önkormányzatiság, kiváltképpen a magyarországi vármegyék szintjén. 1.2.3. Az önkormányzatiság elemei: a nemzeti rendi függetlenségi mozgalmaktól a modern nemzetállamig A török megszállás, és Habsburg hatalom hosszú évei alatt, a nemesi vármegye volt a nemzeti szuverenitás és függetlenség alapvető intézménye, amely már a 15-16. században elérte hatalmának kiteljesedését. Ezen gravaminális politika, illetve állam- és közjogi doktrína folyamatos megerősítése befolyásolta közel 400 év alatt a magyar politikai közgondolkodást. A gravaminális politika, sérelmi politika szuverenitás alapját adta a 17. században, de később gátolta is a progresszió beengedését a magyar politikába. Különösen Wesselényi vitairataiban található kívánalmaihoz, és modernizálták oktatási rendjüket, tantárgyi szerkezetüket. Nagyszombaton 1762-ben az egyetem a jezsuita tanárai Newton szellemében készítettek fizikatankönyvet. A református és evangélikus ifjúság pedig a holland és német egyetemekről hazatérő tanárok és diákok segítségével tájékozódhatott a korszerű tudományok állásáról. Forrás: Kosáry i. m. 1990, 117-124. 68 Magyarország Európában elfoglalt sajátos regionális helyzetének történelem-szociológiai elemzését találhatjuk meg az alábbi művekben: Bibó István: Válogatott tanulmányok, /-///. Budapest, 1986, Magvető, 737, [13-81], [185-266], [569-620], valamint Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történelmi régiójáról. Budapest, 1983, Magvető, 138. 69 Kosáry i. m. 1990,15. 70 Tocqueville, Alexis: A régi rend és a forradalom. Budapest, 1994, Atlantisz, 318. 36
