Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
I. Önkormányzatiság és területpolitika
I. Önkormányzatiság és területpolitika állam csupán a jogi kereteket határozza meg, a közügyek lényegi részét helyi hatáskörbe utalja, s az e jogszabályi keretek között működő önkormányzatoknak teljes a döntési jogosultságuk. Vélhető, hogy e politikai trend növeli a hatalomgyakorlás legitimitását, de ezzel együtt a politikai döntések racionalizációs kényszere is felismerhető. Kérdéses a nemzetek feletti szintek demokráciaerősítő szerepe, azaz a döntésben érintetteknek van-e kontrolja a döntéshozók felett? További dilemma a lokális szinten hozott legitim döntések mennyire állhatnak szinkronban a legfőbb szuverenitás birtokosával, az állammal s a nemzeti szinten érvényesülő érdekekkel. További kérdést vett fel a jogok (legitim szükségletek) és a végrehajtáshoz szükséges források szinkronja. A helyben szélesedő jogok lehetővé teszik ugyan, hogy mindenki ott gyakorolja feladatkörét, ahol erre a legalkalmasabb, de az már kétséges, hogy megkapja-e a közfeladatok ellátásához megfelelő és elegendő eszközt. A szubszidiaritás ugyanis nem egyszerűen a felsőbb hatóságok beavatkozásának korlátozása a lokalitás ügyeibe, hanem egyben kötelezettség is arra, hogy cselekedjenek a helyi érdek megvalósításáért, ha erre szükség van. Ez azt jelenti, hogy a helyi egység joga addig terjed, ameddig a feladat megoldására egyedül jobban képes, mint a fölöttes szint.43 A helyi érdekek és a nagypolitika közötti egyensúlyt úgy érdemes létre hozni, hogy az megfeleljen az optimális forrásfölhasználásnak, azaz a feladatot lehetőleg a leggazdaságosabban oldják meg. A racionálisabb forrásallokációra szükség is van, mivel a gazdaságban keletkező profit egy jelentős része már nem a nemzetállamokat gazdagítja, hanem a globális szervezeteket erősíti. Ugyanakkor az elöregedés, a foglalkoztatottak számának csökkenése, az inaktívak és a munkanélküliek számának növekedése a nemzetállamok szociális ellátó-rendszerére mára már elviselhetetlen terheket ró.44 A döntési szint megerősödését nem minden esetben követi az önkormányzatok saját pénzügyi forrásainak bővülése. Az Önkormányzatok Európai Kartája is előírja: „A helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak arányban kell állniuk az Alkotmányban és a jogszabályokban meghatározott feladataikkal."45 De a helyi adók és díjbevételek, valamint az államtól átengedett források szűkössége miatt - különösen az éppen restriktiv pénzügyi politikát folytató államokban - a fenti követelménynek a kormányzatok nem tudnak maradéktalanul eleget tenni. 43 Delores, Jacques: Subsidiarity. The Challenge of Change. Maastricht, 1991, Proceedings of the Jacques Delores Colloquium. European Institute of Public Administration, 200. 44 Fábián i. m. 2004. 45 Böhm Antal: A helyi társadalom. Kaposvár, 1996, Csokonai Vitéz Mihály TKF. Melléklet, Önkormányzatok Európai Kartája [107-118], 116. 27
