Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások - helyi társadalom és helyi politika egymásra hatása az 1990-es években
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon 76,4%, Bulgáriában 83,9% volt. Szlovákiában az első két parlamenti választáson 1994-ben és 1998-ban a részvételi arány 75,6% , majd 84,2% volt. Az egész keletközép-európai államcsoporton belül csak a lengyeleknek a választási aktivitása volt gyengébb a magyarokénál. Magyarország 1990-ben az állampolgárok több mint egyharmada egyáltalán nem élte át a felszabadulás pillanatát? Az alacsonyabb részvétel magyarázataként felmerült az az érvelés, miszerint Magyarországon, ellentétben a környező keleti tömb országaival, a diktatúra puha változata alakult ki, ebből eredően az első szabad választás nem hozott igazi katarzist.419 A diktatúrának nincs kemény vagy puha dimenziója, vagy ismérve, viszont annál inkább értékelhető annak hatékonysága, vagy épp politikai rendje működésének a tartóssága. A szocialista jóléti politika eredményeként a kádári hatalom lassan a legitim rendé vált, az erőszakon alapuló diktatúrából egy összetettebb diktatúrává alakult, amely fokról fokra kitermelte a kettős társadalom életvilágát. A magánélet és közösségi színterek különös Janus-arcú életvilágát, az egyén nem autentikus létezését a társadalom és politika erőterében.420 A hatalom eltűrte az egyéni boldogulás érdekében a közösségtől elforduló, a társadalom elvárásait épp mímelő individuális attitűdöt. A társadalom tömegei kerestek és találtak menedéket a magánélet elszigetelt szabadságában, ennek fejében a hatalom a társadalmat elfogadta csendes társnak. Az egyén jelentős túlmunka árán (második gazdaság) tudott többletjövedelemhez jutni, aminek megtermelését és elfogyasztását a hatalom, ugyan korlátok között, de blokk országaihoz képest szabadon megengedte a „dolgozó tömegeknek". A legvidámabb barakk felszámolását nem követte olyan lelkesedés, mint például a román diktatúra összeomlását. A rendszerváltás a régi rend politikai elitjét lényegében nem érintette hátrányosan. A politikai tőke gazdasági tőkévé váltásában nem állott semmilyen lényeges akadály. A széteső szocialista rend és az ezzel együtt széteső gazdaság (vadprivatizáció) felgyorsította a társadalom polarizációját. A társadalmi különbségek a térben is kitapinthatókká váltak, különösen a jövedelmek tekintetében az ország az 1990-es évek első felében lényegében három részre szakadt, a városiasán fejlett Nyugat- és Észak-Dunántúlra, továbbá Budapestre, valamint a leszakadt, vidékies Északkelet-Magyarországra.421 419 Angelusz-Tardos i. m. 2002,14. 420 Hankiss Ágnes: A nem autentikus lét. Vázlat egy hibás „társadalmi szerződésről". Valóság, 1980/ 4, 54-60. 421 Bódi Ferenc-Obádovics Csilla-Mokos Béla: Adózás, jövedelemkülönbségek Magyarországon. Területi Statisztika, 1999/2, 131-147. 188
