Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
I. Önkormányzatiság és területpolitika
1 1 ■Lil A helyi önkormányzatok születése Magyarországon A területi önkormányzatok szerveződése A politikának választ kell adnia arra, hogy az integrált s főleg a fragmentált települési önkormányzati rendszerű államokban hogyan, milyen módon szerveződjenek meg a területi önkormányzatok: fölérendeltjei vagy mellérendeltjei legyenek-e a helyinek, az államhoz vagy a lokalitásokhoz álljanak-e közelebb stb. A mezoszintek létrejöttét (reformjait, döntési szintek kijelölését) ágazati, illetve szűkebb csoportérdekek is befolyásolhatják. A szabályokat alkotó politikai szervezetek, ha nem függenek erősen a pártrendszertől, vagy az aktuális kormányzati pozícióktól, a területi decentralizációhoz fűződő területpolitikai döntéseket elsősorban nem ideológiai alapon hozzák. A középszinten megjelenő önkormányzat autoritásának foka azonban nemcsak pártérdekeknek, hanem egyéni politikai érdekeknek is alárendelődhet. Az erős kliensrendszerben a hatalomgyakorlás új szintje kiválóan alkalmas új pozíciók teremtésére és a jól fizetett és nagy befolyással járó posztok felosztására a politikai szereplők támogatói között. A politikusok partnere lehet az igazgatási bürokrácia is, hiszen a bővülő hatalmi posztok számos új állást jelentenek az új hivatalokban. Ugyanakkor a nagypolitika felől érkező racionalizációs törekvések megbukhatnak a bürokratikus és helyi politikai szereplők ellenállásán,12 ha az új igazgatási önkormányzati szint ad lehetőséget a korábbi hivatali és helyi elit megkerülésére.13 Az említett politikai tényezőket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha egy konkrét állam területi és helyi önkormányzati szerkezetét tanulmányozzuk. A területi önkormányzatokat a fejlett demokráciákban általánosságban a következő kategóriákba sorolhatjuk: Egyszintű területi önkormányzati beosztású államok. Ilyen Hollandia, Dánia, Svédország, ahol a középszintet reprezentáló területi önkormányzati egységek (provinciák, járások, megyék) a nemzeti szintű politizálásban nem vesznek részt, a helyi önkormányzatok életébe direkt formában nem avatkoznak be. A többszintű területi beosztású államokban (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Belgium, Németország) a regionális szint erőteljesebb hatalomgyakorlást tesz lehetővé. A helyi és kisebb területi szintek fölött elhelyezkedő regionális szervezeteknek változó mértékben befolyása van a helyi törvényalkotásra (ezt a jogot másutt állami dekoncentrált szervezetek gyakorolják). A régióknak korlátozott mértékben, de joguk lehet nemzetközi szerződések kötésére. A régió 12 Pálné Kovács i. m. 1999, 78. 13 Keating, Michael: The invention of regions: political restructuring and territorial government in Western Europe. Environment and Planning. Government and Policy, 1997/4, 383-398. 16
