Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
V. A rendszerváltást követő önkormányzati választások - helyi társadalom és helyi politika egymásra hatása az 1990-es években
A helyi önkormányzatok születése Magyarországon Első lényeges változás, hogy a polgármestereket a tízezernél népesebb településeken is közvetlenül választották meg. Ez lényegesen növelte a polgármesterek legitimitását. További radikális változás volt az, hogy a megyei közgyűléseket közvetlenül választhatták meg mindazok, akik nem megyei jogú városokban s nem a fővárosban éltek. Eltörölték a két fordulót és ezzel együtt az érvényességi küszöböt is. Megszűnt a tízezernél népesebb településeken a pártlista, helyébe a kompenzációs lista lépett, amelyekről a mandátumokat az egyéni választókerületek töredékszavazatai alapján osztották ki. Változatlan maradt a helyi küzdőtér választójogi kerete a tízezer és az az alatti népességű településeken, amelyhez 1994-ben 2982 település tartozott. Ebben az életvilágban semmi sem változott, maradt az úgynevezett kislistás választási rendszer, annyi a módosulás, hogy e települések választói közvetlenül, pártlistákról szavazhattak a megyei közgyűlés jelöltjeire. A kislistás települések élete azonban nem sokat változott, a független polgármesterek aránya továbbra is magas maradt. 1990-ben a polgármesterek 83%-a, 1994-ben 88%-a volt független e település-szegmensnek köszönhetően. Az 1994-es törvénymódosítás jelentős változást hozott, bár jogtechnikailag csak korrekciónak neveztetett,379 mivel erősítette a tízezer főnél nagyobb települések helyi politikájában a kétpólusú pártrendszer létrejöttét, amelyben végül is hatmillió kétszázhetvenezren laktak, azaz a népesség majd kétharmada. 1994-es önkormányzati választás újdonsága volt az első kisebbségi önkormányzati választás, amely akkor 654 helyi kisebbségi önkormányzatot eredményezett 11 kisebbség számára, amelyek száma 1995-ös pótválasztáson tovább gyarapodott. Az 1990-es önkormányzati választás eredményét az elemzések egyértelműen az akkori kormánypártok, különösen az MDF kudarcának tartják, s ezen a választáson tört előre 1990-ben még épp a parlamentbe jutásért küzdő párt, a Fidesz. Lényegében, ha az önkormányzati szavazatok arányát összevetjük a parlamenti szavazatok arányával, országos szinten az MDF nem csúszott akkorát, mint amilyen a hírverés volt e körül. Ha viszont a fővárost nézzük, akkor az MDF óriási vereséget szenvedett el, az akkori SZDSZ-Fidesz kiütötte a kormánypártot Budapesten. A fővárosi vereség oka az alacsony részvétel mellett lezajlott önkormányzati választáson az volt, hogy amíg a Fidesz a korábbi parlamenti választáson kapott szavazatainak 80%-át s az SZDSZ is 65%-át megőrizte, addig az MDF a parlamenti voksainak csak 49%-át tudta megtartani Budapesten.380 Az MDF március-379 Kukorelli i. m. 1996, 55-63. 380 Szoboszlai György: Az 1990. évi önkormányzati választások politikuma. In: Önkormányzati Választások, 1990. Szerk. Bőhm Antal-Szoboszlai György. Budapest, 1992, MTA Politikai Tudományok Intézete, 11-32. 168
