Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)

I. Önkormányzatiság és területpolitika

I. Önkormányzatiság és területpolitika

I. Önkormányzatiság és területpolitika

1.1. Történeti gyökerek és jogi keretek

1.1.1. Az önkormányzatiság fogalma, kialakulása, az önkormányzati rendszerek típusai

Az önkormányzatiság fogalma

Az önkormányzat olyan különleges politikai és közjogi szervezet, amely a nagypolitika terrénumát képező állam - mint különleges hatalmi kényszerítő eszközökkel rendelkező politikai szervezet - és az egyén vagy annak legszűkebb szemtől szembeni társadalmi kapcsolatokkal rendelkező csoportja, illetve közössége között helyezkedik el. Az egyén számára bizonyos oltalmat ad az állammal (az állami túlhatalommal) szemben, az állam számára pedig az ésszerű kényszer (a hatalom ésszerű megosztásának egyik módja) vagy ráhatás eszköze lehet.

Értelmezhető különleges közvetítő ágensként is, amely a megélt életvilág szintjén a hatalommal való elsődleges találkozás színtere; specifikus „médium", amely az egyén számára megfoghatóvá teszi a hatalom gyakorlását, illetve e hatalomgyakorlás könnyebb eltűrését.

Az állam mint folyamatosan működő szuverén politikai szervezet már az ókorban is fokozatosan, a későbbi korokban még inkább egyre komplexebb szervezetté vált. A modern kori államok szervezése és irányítása szükségessé tette a különböző egységek differenciálódását és bonyolult munkamegosztását, a hatalomkényszerítő gyakorlására szakosodott intézmények (bíróság, igazgatási szervek, gazdasági és pénzügyi szervezetek stb.) térbeli elrendezését, hatásköri és illetékességi határok kiszabását. A döntési szintek telepítése és államosítása, a területi egységek mérete az állam funkcióinak és szükségleteinek alárendelten formálódott ki, engedve a térbeli meghatározottságoknak (településszerkezet, morfológiai viszonyok, geopolitikai helyzet) és alárendelve a történelmi, időbeli meghatározottságnak (alkotmány, jogi gyökerek, történelmi hagyományok, választási rendszer stb.).

Az önkormányzati rendszer valamennyi polgári társadalomban az állam belső szükségletei szerint egységesedett és szilárdult meg. Ebből ered, hogy a Nyugat-Európában fellelhető önkormányzati rendszerek sokszínűek, a mindenkori kormányzattal szemben eltérő politikai súlyt képeznek, azaz a vertikális és horizontális hatalmi tagoltságban döntési helyzetük eltérő, és mindez a mai napig változóban van.

11