Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet... tározott meg, amelyek egyben az ipari fejlesztés centrumai voltak (Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Szombathely, Szolnok). A lezajló urbanizációs folyamatot nem a népességszám növekedésében, hanem főként a kommunális ellátottság és különböző szociális ellátó intézmények erőteljesebb fejlesztésében értékelte. A korszakban modernek tekinthető közelítéssel minőségi elemeket is beemelt a területi tervezésbe. A kormány határozatokat hozott a területfejlesztés, a településhálózat-fejlesztés „irányelveiről", valamint a területi tervezés és területfejlesztés szabályozásának rendjéről.262 A társadalomban drámai gyorsasággal megindult átalakulás eredményeként a városi népesség a hetvenes évek elejére elérte az ötven százalékot, az ipari városokba és városias településekbe húsz év leforgása alatt egymillió aktív kereső vándorolt, s ezzel a folyamattal egy időben közel másfélmillió foglalkoztatott ingázott.263 Az országban megindult jelentős migráció gyorsította a falusi körzetek népességének csökkenését, előnytelenül átformálta korösszetételét, megindult a falvak elöregedése.264 A területfejlesztési politika ugyan „előirányozta" a települések közötti „színvonalkülönbségek" kiegyenlítését, a lakosság életszínvonalának és életkörülményeinek egyenletes növelését, de mivel a centralizált politika modernizációs modellje az ipar- és városfejlesztést preferálta; a vidék és város közötti társadalmi és gazdasági szakadék nem csökkent, inkább növekedett.265 A területrendezési tervek ugyan célul tűzték ki azt, hogy a vidéki népesség könnyen elérje a szociális intézményeket és a szolgáltatásokat, de mindehhez hiányoztak a jó megközelíthetőség feltételei. A hírközlés és közlekedés fejlődése nem tartott lépést az ipari fejlesztés és az ezzel együtt vándorló és ingázó népesség szükségleteivel.266 A merev településhierarchia, amely a legapróbb részletekig kidolgozott volt az ország térképén, nem számolt a tájak és a helyi társadalmak sajátosságaival és a társadalom valós igényével. Nem biztosított fejlődési lehetőséget az alsó fokú központoknak és az úgynevezett egyéb településeknek, szám szerint 2897- nek, amelyekben az akkori népesség 47,3%-a élt. Mára koncepció megszületése pillanatában megfogalmazódott a kritika, hogy a megyei igazgatás kereteit túlfeszítik a városok vonzáskörzetei, a megyehatárok miatt sok a belső periféria, az 262 1006/1971 (III. 16.) Korm. hat.: A területfejlesztés irányelveiről, 1007/1971. (III. 16.) Korm. hat.: Az országos településhálózati fejlesztés koncepciójáról. 263 Bőhm-Pál i. m. 1985,166. 264 Enyedi i. m. 1980,184. 265 Enyedi i. m. 1986,106. 266 Bogár i. m. 1989, 178. 107
