Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon. Az önkormányzás kialakulása a modern korban és helyi önkormányzatok születése a rendszerváltás időszakában - RETÖRKI könyvek 45. (Lakitelek, 2020)
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet, a magyar önkormányzatiság antinómiái
III. Megye vagy régió - önkéntes kistérségi társulás vagy kijelölt vonzáskörzet... általán a városok jelentőségét emeli általános érvényre, és a vidék kultúrszintjét e városok révén akarja olyan fokra fejleszteni, hogy részese lehessen a városok magasabb rendű társadalmi és kulturális életének".248 Harmadszor, előremutató az a törekvés, hogy az ország minden lakosát városi önkormányzatba kapcsolódó politikai rendszer tagjaként képzeli el. Ezzel megszüntetné azt a gyámkodást és kiszolgáltatottságot, ami a vidéken élők tömegeit jellemezte. Erdei véleménye szerint a mezővárosokban kialakult helyi politikai kultúra és szervezeti forma jó alap lehet a vidéki közélet számára.249 Ugyanakkor arra is rámutat, hogy mindez nem jöhet létre addig, amíg nem orvosolják a kirívóan igazságtalan jövedelemelosztást és nem hajtanak végre radikális földreformot. Végül a korszak technicista elemzőitől abban is eltér, hogy város és vidék koncepciója egy olyan tájat tételez, amelynek középpontjában a helyi társadalmak állnak, nem pedig élet nélküli geo- és jogi faktorok. Emberi szükségletekkel és nem pusztán a politikai tér absztrakciós elemeivel kalkulál, illetve e számításait aláveti a tényleges társadalom igényeinek. Ha a korábbi felvázolt területrendezési elképzeléseket röviden summázzuk: voltak, amelyek a hatalom felől, voltak, amelyek a hivatal felől, és voltak, amelyek a társadalmi élet felől közelítettek. Az első (Szapáry Gyula) a közigazgatást és az önkormányzatokat mint a hatalom eszközét kezelte, a második (Magyary Zoltán, Princz Gyula, Kaffka Péter) a reform tárgyára mint szakmai kérdésre tekintett, a harmadik beállítódás (Erdei Ferenc) pedig a helyi viszonyokban a társadalmi élet realitásait kereste, s figyelemmel volt arra, hogy a helyi társadalmak semmi mást nem akarnak elérni csak a maguk folyamatos életét élni.250 A második világháború utáni folyamatok új társadalmi körülményt teremtettek, de egy-két év reformkísérleteit követően251 hamar kiderült, hogy a szovjet megszállás alatt hatalomra jutó kommunista vezetőknek nem állt érdekükben a demokratikus és nyitott önkormányzati és igazgatási rend megteremtése. A megyei és állami vezetői szinteken radikális elitcserét hajtottak végre. Az új igazgatási és politikai vezetők sem találtak módot a hatékonyabb és igazságosabb területpolitika kialakulására. A meghamisított választásokkal és később a formálissá silányított szavazással a teljes választójog ellenére az ország népességének többsége továbbra is ki volt rekesztve mind a helyi, mind a nagypolitika alakításából. A központosító és felülről vezérelt politikai rendszernek megfelelt a korábbi 248 Henczi. m. 1973, 364. 249 Márkus István: Egy parasztváros beidomulása. In: Kifelé a feudalizmusból. Budapest, 1971, Szépirodalmi Könyvkiadó, 20-71. 250 Bibó i. m. 1986,475. 251 Erdei Ferenc: A közigazgatási reform problémái. Fórum, 1946, szeptember. 103
