Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Madácsy Tamás: "Az összetorlódott válság terméke" Az első országos népszavazás Magyarországon a Magyar Demokratikus Fórum kampánystratégiájának tükrében
A szétválás fél éve Madácsy Tamás mielőbbi kiírása”. Látszat demokratikus döntésnek nevezik a négyigenes népszavazást, ezért az MDF tagjainak és szimpatizánsainak távolmaradására buzdít. „1990. március 11-én, a parlamenti választások napján lesz a rendszerváltás pillanata. Akkor mind ott leszünk!” - zárja a megfogalmazott érvek sorát. A sorrendben negyedik nyilatkozat22 a népszavazás négy igenje mellett agitáló szervezeteket már félrevezető propagandával vádolja, amely nagyfokú bizonytalanság, tájékozatlanság és zavar keltésére alkalmas a széles közvéleményben. Az első kérdés kapcsán megmagyarázza és cáfolja azt az állítást, hogy a parlamenti választások előtt, a nép által megválasztott köztársasági elnök hatalma ne lenne ellenőrizhető és korlátozható. „Nem igaz, hogy viszszaállíthatná a diktatúrát! Jogkörét az új alkotmány pontosan körülhatároltja, szilárd jogbiztosítékok akadályozzák meg esetleges egyeduralmi törekvéseit: vétójoga nincs, rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek, szükségállapotot önállóan nem hirdethet ki.” „Nem igaz, aki távol marad, az a múltra szavaz!” - emeli ki nyilatkozat, cáfolva azt az SZDSZ által kitalált, frappánsan hangzó állítást, amit a liberálisok a népszavazáson való részvételre buzdító kampányuk tulajdonképpeni jelmondatává is tettek. A fórumos kiadvány válasza erre, hogy amennyiben a népszavazás eredménytelen lesz, a parlament döntései akkor érvényesek maradnak a három kérdésben, és januárban köztársasági elnököt választhat közvetlenül a nép. A távolmaradást javasló álláspont mellé a nyilatkozat már beemeli azt a lehetőséget is, hogy ha a köztársaságiéi nők-választás első kérdésére nemmel, a többire viszont igennel szavaznak a Fórum szimpatizánsai, akkor a törvényhozás által már eldöntött kérdések mellett, megtarthatják a közvetlen elnökválasztást is. Fontos megjegyezni azonban, hogy az egy nem, három igen nyilvánvalóan nehezebben lett volna kivitelezhető a magyar társadalom körében, amely már négy évtizede élt diktatúrában, megfosztva a demokratikus szavazás gyakorlatától. Már az eddig ismertetett nyilatkozatokból is kirajzolódik az a belső ellentmondás, hogy miközben egyértelmű társadalmi igény volt a rendszerváltásra, és az MDF következetesen a közvetlen részvétel mellett állt ki, addig a népszavazás bojkottjával éppen a közvetlen részvételről igyekezett lebeszélni tagságát. Emellett „szavazástechnikai” szempontból 22 Nyilatkozat a 1989. november 26-i népszavazásról. RETÖRKI Archívum, Lakiteleki Rendszerváltó Archívum, MDF korai időszakának iratai, 1.19. Négyigenes népszavazás, 57 doboz, 22. ő. e. 84
