Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
1 A szétválás fél éve Nagymihály Zoltán felelősségvállalás arányosságára hívták fel a figyelmet - azaz: annak érdemes aktívan részt venni a politikában és az otthoni pártharcokban, aki vállalni tudja annak következményeit is. Lipták Béla215 egy 1990. januári írásában a lengyel példát ajánlotta a jogalkotók figyelmébe a nyugati magyarság szavazati jogának tekintetében, egyben arra mozgósította a nyugati magyarságot, hogy jelezzék követelésüket a magyar külképviseleteknél, majd vegyenek részt a magyarországi választáson.216 Töttösy Ernő217 néhány hónappal korábbi írásában biztosítékokat kért az otthoni kormányzattól az emigránsok jogainak védelmére: a biztosítékok között - a politikai szabadság, a vízumkötelezettség eltörlése és a politikai rehabilitáció mellett - a szavazati jog biztosítása is szerepelt.218 Az otthon lakhellyel nem rendelkező, Nyugaton élő magyarok nem szavazhattak az első országgyűlési választáson - és a következő két évtizedben is (annak megvalósulásáig) állandó követelés volt a magyarországi döntéshozatalban való részvétel lehetősége. Sajátos megoldásként, ha választó nem, de választható lehetett az egykori emigráns: többen el is indultak a magyarországi választáson,219 és a Somogy megyében függetlenként, egyéni választókörzetben induló Király Béla sikerrel is járt. Az egykori emigráns politikusok közül nem ö volt az egyedüli, aki bekapcsolódott a rendszerváltó magyar politikába: 1990 és 1994 között az MDF listáján került be az országgyűlésbe a közgazdász gróf Bethlen István.220 Az Egyesült Államokból 215 Lipták Béla (1936): Mérnök. A forradalom leverése után emigrált. A ’80-as években a bős-nagymarosi vízlépcső intézkedésének egyik legfontosabb külföldi ellenzője, 1990- ben országgyűlési képviselőjelöltként indult. 216 Lipták Béla: Szavazhat-e a nyugati magyar? Nyugati Magyarság, 1990. január-február, 12. 217 Töttösy Ernő (1918-2009): Jogász, író. 1952-ben „illegális kereszténypárti összeesküvés” vádjával 12 év börtönre ítélték. 1956-ban szabadították ki, elhagyta az országot, és Belgiumban telepedett le. 218 Töttösy Ernő: Az emigráns státus. Nemzetőr, 1989. szeptember, 219 A környezetvédelemért és a bős-nagymarosi vízlépcső ellen a ’80-as években az emigrációban leghatározottabban harcoló és kampányokat szervező, fent idézett Lipták Béla maga is elindult - a Zöld Párt színeiben - a magyarországi választáson. A magyar kampány választási gyűléseiről szóló beszámolója az akkori viszonyok értékelése és annak egy nem otthon élő szemével való megjelenítése miatt is tanulságos olvasmány: Lipták Béla: Képviselőválasztás Somogybán. ltt-Ott, 1990/2, 22-27. 220 gróf Bethlen István (1946-2018): Közgazdász, politikus. Fiatalkorától Nyugat-Németországban élt. 1990-ben tért haza, 1990 és 1994 között MDF-es országgyűlési képviselő volt. 64
