Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
„Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk” államminiszternek, a Politikai Bizottság tagjának január 28-ai kijelentése” - írta még a pártvezetéssel minden esetben élesen kritikus Nemzetőr is.138 A szellemi-politikai kapcsolatok - az ellenzéki mozgalmak, majd pártok szerveződésének magasabb szintre lépésével - egyre inkább elnyerték az intézményesülés folyamatát. Az otthoni ellenzéki formációk különböző módokon próbáltak nyitni az emigráció felé. Az MDF második lakiteleki találkozón elfogadott alapítólevele nyomatékosította, hogy „a mozgalom a nemzet elidegeníthetetlen részének tekinti [...] a szórványokban élő magyarság közösségeit s mindazokat, akik a világ bármely részén magyarnak vallják magukat”. Az MDF feladataként határozza meg, hogy „összefogja a magyarság legjobb szellemi erőit minden társadalmi rétegből, az itthon és az ország határain kívül élő magyarság köreiből annak érdekében, hogy a nemzet sorskérdéseire megfelelő időben megfelelő válaszokat és megoldásokat keressen”.139 Az elfogadott alapszabály is világossá tette, hogy a Fórum „számít a határainkon túl élő magyarság támogató részvételére”, és hogy tagja lehet „minden nagykorú magyar állampolgár, a hontalan és/vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek, továbbá a határainkon túl élő magyarok, akik az MDF Alapítólevelét és Ideiglenes Alapszabályát elfogadják”.140 Kevésbé egyértelműen nyújtotta a kezét a nyugati magyarság felé a Szabad Kezdeményezések Hálózata. 1988. május 1-jei nyilatkozatuk szerint „a határon túl élő kisebbségi magyarok a Hálózat külföldi támogatói lehetnek [...], részt vehetnek a Hálózat összejövetelein, felszólalhatnak a Tanács ülésein. Külföldi állampolgárok beválasztása a Tanácsba azonban jelenleg nem lehetséges.”141 Az októberben kidolgozott ideiglenes alapszabály szintén nem ajánl teljes jogú, csak tiszteletbeli tagságot. „A Hálózat tagja lehet minden nagykorú magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő személy, amennyiben elfogadja a szervezet Elvi 138 Ötvenhatban népfelkelés volt! Nemzetőr, 1989. február, 1. 139 A Magyar Demokrata Fórum Alapítólevele. In: Dokumentumok... i. m. 2017 [103-108], 105. 140 A Magyar Demokrata Fórum Ideiglenes Alapszabálya. In: uo. [108-113], 111. Az MDF párttá alakulásáról szóló vitában Bíró Zoltán ügyvezető elnök feljegyzésében hangsúlyosan szerepelt, hogy párttá alakulás esetén gondoskodni kell arról, hogy annak jogi és politikai feltételei is megteremtődjenek annak, hogy „a külföldi állampolgárságú magyarok” valamilyen formában továbbra is kapcsolódhassanak a mozgalomhoz. Bíró Zoltán: Legyen-e párt az MDF? Uo. [250-256], 253. 141 Van kiút. A Szabad Kezdeményezések Hálózata Ideiglenes Tanácsának nyilatkozata (1988. május). ÁBTL 2.7.1. NOIJ „Szabad Kezdeményezések Hálózata”, 58. 43
