Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
„Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk” jelképes síremlékét Rajk László építész tervezte.104 * * * * 109 A szervezők az 1956-os megemlékezésen túl törekedtek (volna) az emigráció és az otthoniak egységének demonstrálására - ez kevésbé sikerült.110 ’56 dicsőségét mindenesetre egyaránt méltatta az egykor a Nagy Imre-körhöz tartozó reformer kommunista (Méray Tibor,111 Vásárhelyi Miklós, Kopácsi Sándor,112 Lőcsei Pál), a kivégzett miniszterelnök családtagja (Nagy Erzsébet), a már 1956-ban is emigrációban élő író és politikus (Fejtő Ferenc, Kárász Arthur)113, a fegyveres felkelés résztvevője (Fónay Jenő, Nagy Alajos,114 Sujánszky Jenő)115 és a munkástanácsok egykori vezetője (Rácz Sándor).116 104 ifj. Rajk László (1949-2019): Építész. 1981 és 1983 között lakásán illegális szamizdatbutikot üzemeltetett. Az SZKH és az SZDSZ alapítója, 1990 és 1996 között országgyűlési képviselő. 2009-ben lépett ki a pártból. A magyar forradalom mártírjai emlékművének felavatása Párizsban. Irodalmi Újság, 1988/3, 1-5. 110 „A svájci emigráció is a magas szintű képviseletet szorgalmazza, de több tekintélyes kulturális kör idegenkedik a részvételtől, mivel az ünnepséget politikai jellegűnek tartja. [...] Az emigránsok a magyarországi »ellenzékiek« részéről egységes képviseletet várnak, Csoóri Sándor azonban kijelentette: »az MDF küldöttségszerű megjelenését nem tartja elképzelhetőnek; legyen ott, aki tud, de a maga személyében«” - szól egy május végi napi operatív jelentés. A jelképes temetés magyarországi védnökei között ugyanakkor ott volt Csoóri, ahogy Mészöly Miklós, Karinthy Ferenc, Haraszti Miklós, Kis János, Lőcsei Pál, Mécs Imre, Tamás Gáspár Miklós, Rácz Sándor és Vásárhelyi Miklós is. (ÁBTL 2.7.1. NOIJ „Demokrata Fórum” 1. III/I-100-103/1 (1988. 05. 26.), 175; Kenedi János: Kis állambiztonsági olvasókönyv. Október 23.—március 15.—június 16. a Kádár-korszakban, II. Budapest, 1996, Magvető, 215.) 111 Méray Tibor (1924): író, újságíró. 1946 és 1955 között a Szabad Nép munkatársa, phenjani, majd berlini tudósítója. 1955-ben Nagy Imre politikájának támogatója, 1957-ben hagyta el az országot. 1962-től a párizsi Irodalmi Újság szerkesztője, 1971 és 1989 között főszerkesztője. 112 Kopácsi Sándor (1922-2001): Rendőrtiszt. 1952 és 1956 között Budapest rendőrfőkapitánya, 1956. november 1-től a Nemzetőrség helyettes főparancsnoka volt. A Nagy Imre-perben elítélték, 1963-ban szabadult. 1975-ben hagyta el az országot, Kanadában telepedett le. 113 Kárász Arthur (1907-1992): Közgazdász. 1945-46-ban a Magyar Nemzeti Bank főfelügyelője-igazgatója. 1948-ban emigrált. 114 Nagy Alajos (1936-2009): Színész, rendező. A forradalom alatt az Ajkai Forradalmi Tanács tagja, a bukás után hagyta el az országot. 1976-tól a Szabadságharcos Világszövetség elnöke. 1988-ban költözött haza. 115 Sujánszky Jenő (1929): Vegyész. Földalatti ellenálló csoport szervezése miatt 1955-ben letartóztatták, és 17 év börtönbüntetésre ítélték. 1956. október 31-én szabadították ki, ezután a Corvin közben harcolt. A bukás után emigrált, a Franciaországi Magyar Szabadságharcosok Szövetségének alapítója, főtitkára, elnöke. 116 Rácz Sándor (1933-2013): Politikus. 1956. november 16-tól a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke. Decemberben letartóztatták, 1958 márciusában életfogytig tartó 37
