Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)

Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)

„Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk”

István aggodalmát idézte, akik 1956 tanulságait szem előtt tartva nem kívánták élezni a hatalommal való viszonyt. „Nagyon is szükséges most a biztatás és felzárkózás, mégse ragadtassuk el magunkat. Amíg nem születnek pozitív értelemben véglegesnek, visszavonhatatlannak tekinthető állapotok, amíg a szovjet vezetés nem változtatja meg alapvetően politikáját a kelet-közép-európai államokkal szemben, amíg a szomszédnépekkel nem sikerül elfogadható egyezségre lépni, túlságosan korai lenne a túlzott optimizmus.”96 1988-ban az egy évvel korábbiakhoz képest már intenzívebb volt az emigráns jelenlét is Lakiteleken. Talán nem véletlen, hogy a külhoni résztvevők az erdélyi magyarság helyzetének ügyében szólaltak meg: Veress Bulcsú, Christopher J. Dodd amerikai szenátor munkatársa a szenátus Romániát elítélő határozatát tolmácsolta,97 míg Bárki Éva Mária az aradi találkozóról szóló két nyilatkozatát Filó Katalin olvasta fel.98 Az ausztriai magyar jogásznő a tanácskozás végén maga is szót kérve bejelentette, hogy belép az MDF-be, és Bécsben pártolója és szervezője kíván lenni a mozgalomnak.99 Az emigráció részéről táviratban üdvözölte a résztvevőket Borbándi Gyula, K. Lengyel Zsolt és Deák Ernő.100

96 Deák Ernő: Szkülla és Kharübdisz között. Bécsi Napló, 1988. szeptember-október, 1.

97 Veress Bulcsú (1941-2012): Politológus. Az 1956-os forradalom utáni szervezkedése miatt nyolc hónapos börtönbüntetést kapott. 1970-ben a strasbourgi egyetemen tanult, innen nem tért haza. Hamar bekapcsolódott a CHRR, majd a HHRF munkájába. 1980-tól Christopher Dodd connecticuti szenátor munkatársa. 1977-ben szerezte meg az amerikai állampolgárságot, ettől kezdve számos alkalommal tért vissza hazájába, ahol többek között Illyés Gyulával, Csoóri Sándorral és a határon túli magyar kisebbségek ügyében aktív nemzeti értelmiség több tagjával találkozott. Itthon volt 1979 karácsonyán is, amikor Csoóri Sándor, Kiss Ferenc és Kosa Ferenc társaságában tájékoztatták Illyés Gyulát a Bethlen Gábor Alapítvány létrehozásának tervéről. Pozsgay Imre tengerentúli látogatásain épp úgy közreműködött, mint Antall József 1989-es és 1990-es amerikai találkozóin. (Elek István: Rendszerváltoztatók húsz év után. Budapest, Magyar Rádió-Heti Válasz, 2009, 152-161; Szécsi Árpád: A Bethlen Gábor Alapítvány első évtizede. In: A Bethlen Gábor Alapítvány negyedszázada, 1980—2005. Szerk. Bakos István. Budapest, 2005, Püski-BGA). Dodd, Chrisopher J. (1944) amerikai politikus. 1981 és 2011 között connecticuti szenátor.

98 Filó Katalin (1944- 2009): Tanár, politikus. 1990-91-ben az MDF elnökségi tagja. Lakitelek, 1988. A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i tanácskozásának jegyzőkönyve és sajtóvisszhangja. Szerk. Szeredi Pál. Lakitelek, 2018, Antológia Kiadó, 75-77, 86-88. RETÖRKI Könyvek.

99 ÁBTL 2.7.1. NOIJ „Demokrata Fórum” II. III/III-169/a-175/4 (1988. 09. 05.), 230.

100 K. Lengyel Zsolt (1960): Történész, politológus. 1974-ben telepedett le Nyugat-Németországban. 2002 óta a Müncheni Magyar Intézet vezetője. Lakitelek, 1988, i. m. 2018, 63.

35