Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
„Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk” Duray Miklós,69 Für Lajos, Kiss Gy. Csaba,70 Konrád György, Pomogáts Béla71 vagy Tamás Gáspár Miklós72 hozzászólásait vagy helyzetértékelő interjúit a nyugati magyarság erre fogékony része is olvashatta. Mint a felsorolt nevekből is látszik, a különböző emigráns lapok - irányultságtól szinte teljesen függetlenül - helyt adtak az otthoni ellenzéki értelmiség egymástól eltérő gondolkodású szereplőinek. Természetesen nemcsak a Magyar Demokrata Fórum tanácskozásai, de különböző szervezetek egyre gyarapodó nyilvános eszmecseréi, az ünnepi megemlékezések és tüntetések, majd az alakuló mozgalmak, később pártok önszerveződési törekvései is komoly figyelmet kaptak. Megmozdult az ország - adta hírül a Nemzetőrben egy fiatal, név nélkül publikáló itthoni szerző 1988 tavaszán. „Egyre több a fórum, ahol az emberek közügyekről vitatkoznak. Klubok, egyesületek alakulnak, baráti társaságok formálódnak saját műveltségűnk, történelmi és politikai helyzetünk megismerésének szükségétől vezetve. Mindez igazi lehetőség. És igazi csoda.”73 A „demokratikus ellenzék” megmozdulásairól, önszerveződéséről, valamint a március 15-ei, június 16-ai, illetve október 23-ai tüntetésekről leggyakrabban az Irodalmi Újság hasábjain olvashattak (Kasza László és Krassó György74 tolmácsolásában), valamint a Szabad Európa Rádió ban hallhattak (Kasza mellett Lángh Júlia75 közreműködésével) az érdeklődők. A különböző szerzők tudósításainak hangvétele között azonban találhatunk különbségeket: míg Kasza és Lángh teljesen kritikátlanul ismertette a polgári radikálisok 69 Duray Miklós (1945): Politikus, író, geológus. 1978-ban a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának alapítója. 1982 után 15 hónapot töltött csehszlovák börtönökben. 1988-89-ben az Indiana University of Pennsylvania állami egyetem vendégtanára volt. 70 Kiss Gy. Csaba (1945): Müvelődéstörténész. Az MDF alapító szervezője. 1988-89-ben az ideiglenes elnökség tagja, 1990-ben az elnökség tagja. 1993-ban kilépett a pártból. 71 Pomogáts Béla (1934): Irodalomtörténész. 1992-től az Anyanyelvi Konferencia elnöke. 72 Tamás Gáspár Miklós (1948): író, filozófus, politikus. 1978-ban települt Erdélyből Magyarországra. Az SZDSZ alapítója. 1989 és 1994 között országgyűlési képviselő. 2000- ben kilépett az SZDSZ-ből. 73 Megmozdult az ország. Nemzetőr, 1988. március [1., 8], 8. 74 Krassó György (1932-1991): Közgazdász. A forradalomban való részvétele miatt 1957 és 1963 között börtönbüntetését töltötte. Szabadulása után folyamatos rendőri felügyelet alatt állt, szinte minden ellenzéki akció támogatója és mozgatója volt. 1985-ben - haldokló bátyjának meglátogatása miatt - útlevelet kapott, és Angliában telepedett le, megalapítva a Magyar Október Sajtószolgálatot. 1989-ben tért haza Magyarországra, a Magyar Október Párt alapítója. 75 Lángh Júlia (1942): Újságíró. 1984 és 1993 között a Szabad Európa Rádió szerkesztője. 29