Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
1 I A szétválás fél éve Nagymihály Zoltán magyarság elnyomása ellen küzdő, sorsukat a világ nyilvánossága elé táró, nyugati magyar szervezet volt, amely tüntetésekkel, újsághirdetésekkel és felkészült, határozott érveléssel sok éven keresztül harcolt az elnyomó román politika és annak nyugati/amerikai elismertsége ellen.60 Érvelését elsősorban emberi jogi alapra helyezte: ahogy Hámos fogalmazott, az emberi jogok fogalma „mint eszköz rendkívül alkalmas ügyünk ismertetésére: korszerű kifejezés, rögtön felfogható, könnyen támogatható és nehezen visszautasítható. Ahelyett, hogy az átlag (rendszerint tudatlan) nyugati politikusra valamilyen érthetetlen történelmi nézeteket próbálnánk ráerőszakolni, ez egy olyan fogalom, ami [...] teljes mértékben beleillik az ő politikai kultúrájába...” Mindez persze nem jelentette az, hogy a HHRF elzárkózott vagy lemondott volna a Kárpát-medencei magyarság közösségi jogainak érvényesítéséről - az emberi jogok fogalmát „eszköznek, nem pedig végcélnak” tekintette.61 Más irányból közelítette az erdélyi magyarság kérdését a brazíliai magyar emigráns, Zolcsák István62 vezette Erdélyi Világszövetség, amely sokkal inkább nemzeti - és helyenként területi - alapra helyezte követeléseit, az emberi jogi alapállást valamiféle megalkuvásként értelmezve. Nem hagyhatjuk szó nélkül Bárki Éva Mária Bécsben élő magyar jogásznő63 - aki az erdélyi helyzet mellett a 60 A HHRF szerepéről az erdélyi kérdésben lásd Szőczi Árpád: Temesvár. A romániai forradalom kitörésének valódi története. Nagyvárad, 2014, Partium. 61 Hámos László: A nyugati magyarság felelőssége. Eredmények és feladatok. Itt-Ott, 1989/2 [5-11], 5. 62 Zolcsák István (1921-2008): Mérnök, vállalkozó. 1956-ban emigrált Brazíliába. Az általa alapított Enco Zolcsák cég a brazíliai autógyártás fontos szereplője lett. 1974-ben az Erdélyi Világszövetség alapítója. 63 Bárki Éva Mária: Bécsben élő, magyar származású jogásznő. Az egyik legaktívabb harcosa volt az erdélyi magyarság ügyének és talán legfontosabb szereplője az MDF nemzetközi nyilvánosság elé való kilépésének. A Fórum szervezőivel együttműködve levelet intézett többek között II. János Pál pápához, Kurt Waldheim osztrák elnökhöz, Franz Vranitzky kancellárhoz, Alois Mock kancellárhelyetteshez, Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterhez, Warren Zimmermannhoz, az Egyesült Államok bécsi nagykövetéhez és Günther Winkler egyetemi tanárhoz. Tevékenysége természetesen a magyar állambiztonság figyelmét sem kerülhette el. Jelentettek arról, hogy Bárki 1988 júniusában 60 ezer kisméretű magyar zászlót vitt Bécsbe, hogy azokat a pápalátogatásra kiutazó magyarok között szétosszák (a darázsfalvi szentmisén valóban több tízezer magyar zarándok vett részt), de arról is, hogy tiltakozó nyilatkozatot készített Grósz Károly aradi tárgyalásának kudarca miatt. Bárki szerepére három évtized távlatából Kiss Gy. Csaba így emlékezett vissza: „Idővel kissé önjáró lett, valójában nem tisztáztuk vele, meddig és mit jelent velünk az együttműködés. Határozott írásbeli megbízatást nem 26
