Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Szeredi Pál: A politika polarizálódása. Viták és szakadások a politikában 1989 őszén
A politika polarizálódása korszakváltásról beszéltek. Elismerték az államszocializmus struktúráinak lebontását, a párt múltja fekete foltjaival való szakítást, a többpártrendszer elfogadását, a gazdasági pluralizmus szükségességét, a parlamentáris demokrácia intézményi feltételeinek megteremtését. A fő kérdés természetesen az volt, hogy a párt a továbbiakban kettészakad, és a reformista gondolkozásúak új pártot alakítanak, vagy az egész párt fogalmazza meg megújulását, és irányváltásával továbbra is a politikai porond legbefolyásosabb tényezője marad. A kongresszus kezdetéig bizonytalan volt a végső döntés esélye. Nyers Rezső bevezető beszédében inkább az egyben maradó, új párt alakítását szorgalmazta. „A korábbi hibás politikai struktúrát két oldalról érte támadás, egyfelől a demokratikus szocializmus oldaláról, a párton belüli reformerek oldaláról és másfelől a polgári demokrácia oldaláról. Ez az igazság, és ezt az igazságot tartozunk beismerni. Útitársak kell, hogy legyünk a valóban demokratikus ellenzékkel, amely a demokráciának széles alapot akar adni. Az alkotmányozásban ezután is útitársak kell legyünk, még ha a választásokon versengeni fogunk is egymással. Tehát ápolnunk kell azokkal a demokratikus erőkkel az együttműködés lehetőségét, még akkor is, ha rövid távú populáris érdekek folytán ők most csak elhatárolják magukat tőlünk. Mi akkor is a kezünket nyújtjuk a demokráciáért. [...] Én úgy látom, hogy ha elfogadják, most nehéz szülés után itt megszületik valami új erő, amely biztató a szocializmus, a demokrácia szempontjából is. Ha ehhez össze tudunk állítani olyan vezetőséget, amely kellően homogén ahhoz, hogy cselekvőképes legyen, de kellően plurális ahhoz, hogy vitatkozni legyen képes, hogy lehetőséget adjon a párt általi ellenőrzésre és alkotóképes legyen, ha nem monolit akar lenni teljes egészében ez a vezetés, akkor az jó vezetés lesz.”54 Grósz a megújuló párt mellett érvelt, a reformkommunista kezdeményezés továbbvitelében, s annak együttes támogatásában látta a hatalom megtartásának kulcsát. „A reformpolitika bázisát a pártban nem a másként gondolkodók kitaszítása, hanem az álláspontok közelítése, a kompromisszumkeresés erősíti. A párt megerősödésének viszont feltétele, hogy azok, akik alapjaiban nem értenek egyet a kongresszus által elfogadott politikai irányvonallal, ne szerveződhessenek önálló politikai erővé a párton belül. Egy választásra készülő 54 Nyers Rezső politikai megnyitóbeszéde. In: Kongresszus ’89. Rövidített, szerkesztett jegyzőkönyv az 1989. október 6-9. között tartott kongresszus anyagából. Szerk. Kimmel Emil. Budapest, 1990, Kossuth Kiadó, 11. 219
