Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Szeredi Pál: A politika polarizálódása. Viták és szakadások a politikában 1989 őszén
A szétválás fél éve Szeredi Pál kerékasztalnál ülők között19, vagy elosztani a társadalmat képviselő politikai szerveződések javára.20 A Nemzeti Kerékasztalnál ülők megbeszélései átvészelték a nyári kánikulát, a viharfelhők augusztusra kezdtek összesürűsödni. A csordogáló tárgyalások érdemi eredményre nem vezettek, csak Pozsgay Imre szabadságról történt visszatérése hozott némi előrelépést. Az immár harmadik hónapja zajló párbeszéd egyre több kérdésben megegyezéssel kecsegtetett. Kialakulni látszott egy olyan kompromisszum, amely minden fél által elfogadható. Igaz, ehhez számos alkalommal Pozsgaynak - sok esetben felhatalmazás nélküli magánakcióként - az állampárti álláspontból történő visszalépésére is szükség volt.21 Egymásnak feszültek viszont az elképzelések a köztársasági elnöki intézmény felállításával és az elnök személyének megválasztásával kapcsolatban. Ütközet és hátraarc az ellenzéki oldalon A köztársasági elnök személyével kapcsolatos polémia hónapok óta visszatérő affér volt az ellenzéki szervezetek között. Még július elején éles összeütközést okozott Magyar Bálint22 egyik kijelentése, melyet a BBC magyar adásának 19 A Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon az állampárt és az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek mellett ott ültek az úgynevezett „harmadik oldal” képviselői is, akik évtizedek alatt megszerzett jogukon (Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ utódszervezete, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) vagy önhatalmúan csoportérdekek rétegképviselőiként (Magyar Nők Országos Szövetsége, Hazafias Népfront, Münnich Ferenc Társaság) tartottak igényt a hatalmi pozíciók felosztásában való szerepre. 20 1 989 decemberéig 23 politikai párt kérelmezte regisztrációját, 1990-ben további 50. Emellett mintegy 38 olyan szerveződés hallatta rendszeresen hangját, mely országos kérdésekben is kinyilvánított álláspontot. Természetesen megbecsülni sem lehet azoknak a helyi egyesületeknek, társulásoknak, kluboknak a számát, melyek egy-egy településen, régióban szerveződtek meg, s igényelték a politikai változásokban való részvételüket. Lásd: Szeredi Pál: A rendszerváltoztatásban politikai-közéleti szerepet vállaló jelentősebb szervezetek (1988-1990). Kézirat. 21 Csak egy példát említve. A Nemzeti Kerekasztal augusztus 29-ei ülésén Pozsgay bejelentette, hogy az MSZMP vezetése megfontolja a munkahelyi pártszervezetek megszüntetésének lehetőségét. Ugyanaznap Nyers Rezső az MSZMP elnöke egy budapesti pártaktíván kijelentette, hogy Pozsgaynak nem volt felhatalmazása ilyen kijelentést tenni. In: Nyers Rezső a budapesti küldöttklubban. Népszabadság, 1989. augusztus 30., 5. Lásd: 47. old., 156. lábj. 22
