Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Szeredi Pál: A politika polarizálódása. Viták és szakadások a politikában 1989 őszén
A politika polarizálódása SZEREDI PÁL A politika polarizálódása Viták és szakadások a politikában 1989 őszén Az 1989-es esztendő viharokkal teljes év volt mind meteorológiai, mind politikai értelemben egyaránt. A remény és a reménytelenség éve. A politika mindkét, avagy mindhárom oldalán. A politikai elit és a társadalom közélet iránt érzékeny közegében egyaránt. Különösen az őszi hónapokban. A tavasszal még lelkesedő tömegek megcsömörlésének, a változtatás élvonalában menetelő politikusok „öntudatra ébredésének” időszaka. Élesedő ellentétek, viták és szétszakadások jellemzik 1989 őszét. Hiábavalónak bizonyult Pál apostol intő szava: „Ne legyünk becsvágyók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők.”1 Tavaszi zsongás 1989 márciusában megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA), nyolc politikai szervezet képviseletével. Már összehívásánál is önellentmondásba került, hiszen tagjai között természetesen ott voltak a későbbi politikai pártok elődszervezetei [Magyar Demokrata Fórum (MDF), Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), Szociáldemokrata Párt (SZD), Kisgazdapárt (FKgP), Magyar Néppárt (MN), Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ)], ám a kereknek távolról sem mondható asztalnál helyet kapott a Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság, amely deklaráltan nem kívánt önálló formációként indulni a majdani választásokon, illetve a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, amely elsősorban érdekvédelmi és nem politikai szervezetként definiálta magát. A vegyes összetétel természetesen kiváltotta a többi politikai szerveződés értetlenkedését, különösen amikor - 1989 júniusában - a Kereszténydemokrata Néppárt is befogadást nyert a Kerekasztal tagjai közé, ám ezzel be is zárult 1 Pál levele a galatákhoz, Gál 5,26. Biblia. Budapest, 2000, Kálvin János Kiadó, 212. 195
