Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
Van-e kiút a zsákutcából? Péter szellemi nyomdokain. Az agráriumra vonatkozóan is alapvető téziseit a szervezet itt is kifejtette, miszerint „a személytelen állami magántulajdont váltsa fel az érdekeltséget érvényesítő, egyenlő működési feltételekkel rendelkező társadalmi, közösségi, vállalati, szövetkezeti és magántulajdon'’.113 Azaz érdekeltségi alapú, változatos tulajdonformákra épülő gazdasági rendszer bevezetése mellett tettek hitet. Az új agrárpolitikának pedig olyan feltételrendszert kell kialakítania, amely alkalmas arra, hogy megszüntesse az új „padlássöprést”. Az átalakításban a programtervezet a fokozatosság elvén áll, azaz az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek átalakítása történjék meg, de fokozatosan az önkéntesség figyelembevételével. A szervezet általános programtervezetével gyakorlatilag egyidőben elkészült az agrárreform-tervezet is, amely többek között az előbbiben kijelölt elvek szélesebb kibontását célozta meg. Az 1960-as években többek között Erdei Ferenchez és Fehér Lajoshoz köthető reformista agrárpolitikát szembeállítja azzal a politikával, amely költségvetési elvonásban és az agrárolló mind nagyobb mértékű nyílásában mutatkozik meg. Ezt a tendenciát egyenesen a „rákosista padlássöprés” kártételeivel méri egysúlyban a néppárt. A párt agráriumot érintő szemléletét jól jelzi, hogy arra nem csupán mint a gazdaság egyik ágazatára tekint, hiszen „jól működő mezőgazdaság nélkül elképzelhetetlen a települések, elsősorban a falvak egészséges fejlődése, a társadalmi és gazdasági stabilitás,valamint a természeti egyensúly fenntartása”.114 Ezt erősíti, a párt egyik meghatározó alakjának, Márton Jánosnak azon gondolata is, miszerint a mezőgazdaság legfőbb dolga nem a nemzetgazdaság egyensúlyához való hozzájárulás. Elsődleges a cél az ott, abból élők felemelkedése - ahogy fogalmaz - csak ezután jöhet az egyensúlyi követelmény.115 Az elmúlt évtizedek után egy fontos társadalmi kérdést rendezni kívánt az elengedhetetlen gazdasági intézkedések mellett a Magyar Néppárt, ez pedig nem más, mint a parasztág széles tömegeinek erkölcsi és jogi rehabilitálása. Ennek érdekében szükségesnek láttak egy tudományosan megalapozott feltárást, amely az agrárpolitika elmúlt négy és fél évtizedének torzulásait, törvénytelenségeit célozza. Az erkölcsi és jogi rehabilitálás mikéntjének néppárti kidolgozása még váratott magára. Azt a későbbiekben deklarálták, hogy 113 A Magyar Néppárt programtervezete. Budapest, 1989. február, 5. 114 A Magyar Néppárt agrárreform tervezete. Budapest, 1989. február, 1. 115 Nagyban vagy kicsiben? Alternatívok agrárvitája - Ne a lengyel példát, Magyar Hírlap, 22. évf., 90. szám, 1989. 04. 19., 5. 187
