Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
„Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk” magyarság milyen szellemi muníciókkal, helyzetéből adódó előnyeinek kihasználásával és bátorító támogatással segítette a politikai változások folyamatát.21 Önvesztés helyett megújulás - Lakitelektől Lakitelekig Az emigrációnak fontos szerepe volt nemcsak az itthoni ki nem mondható és nem képviselhető gondolatok terjesztésében, de a hatalomtól eltérő gondolkodású személyek számára adódó megszólalási lehetőségek biztosításában is. A nyugati magyar közösségekben megforduló és előadást tartó ellenzékiek jóval szabadabban fejthették ki eszméiket, mint a hazai, nyilvános közegben - még akkor is, ha tud(hat)ták, hogy az események híre nem marad következmények nélkül otthon. 1985-ben Köteles Pál,22 1986-ban Csurka István amerikai magyar közösségekben tartott előadásai „verték ki a biztosítékot”, és eredményeztek az írók számára elbocsátást és/vagy szilenciumot. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem23 1987. áprilisi konferenciáján Für Lajos24 beszélt az otthoni magyarság emigrációképéről és a hozzájuk fűződő várakozásokról. Az előadás több hónappal megelőzte az első lakiteleki találkozót, a megfogalmazottak azonban egybecsengenek a 21 Ahogy a Kossuth Klubban egy 1988-ban tartott konferencián Csoóri Sándor megfogalmazta: „volt idő a magyar történelemben, amikor a kultúránk folytonosságát a külső és a belső emigráció képviselte, s nem a belső nyilvánosság”. Ugyanitt Pomogáts Béla odáig ment, hogy a magyarországi értelmiség „nem tudja betölteni a hivatását, ha nem hozza haza a nyugati magyarság szellemi értékeit, s nem oltja be - vitázva, töprengve - azokkal a reformokra készülő társadalmat.” In: „A független gondolkodás méltósága”. Eszmecsere Budapesten a nyugati magyarságról. Nyugati Magyarság, 1988. március, 5. 22 Köteles Pál (1927-1991): író. 1977-ben települt át Erdélyből Magyarországra. 23 Az EPMSZ konferenciái az egyik legfontosabb megjelenési lehetőséget biztosították az emigráció és az itthoni rendszer lazulásával a magyarországi (és Kárpát-medencei) értelmiségiek megnyilvánulásai számára. Hasonló szerepet töltöttek be a Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom, a Hollandiai Mikes Kelemen Kör, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör, a londoni Szepsi Csombor Kör különböző rendezvényei, valamint az amerikai Magyar Baráti Közösség által szervezett Itt-Ott Találkozók. A különböző értelmiségi körökről és rendezvényeikről bővebben lsd. Borbánéi Gyula: Emigráció és Magyarország. Nyugati magyarok a változások éveiben, 1985-1995. Bern-Budapest, EPMSZ, 1996, 259-296. 24 Für Lajos (1930-2013): Történész, politikus. Az MDF alapító szervezője, 1991 és 1993 között ügyvezető elnöke, 1994 és 1996 között elnöke. 1996-ban kilépett a pártból. 1990 és 1994 között honvédelmi miniszter. 17
