Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
A szétválás fél éve Juhász-Pintér Pál nagygyülésén is kifejtette 1989 szeptemberében. A szövetkezesítés gondolatát önmagában nem tartották ugyanis rossznak, ezen e téren a skandináv országok modelljét látták követhetőnek.86 A meglévő szövetkezetek tekintetében a tagság, pontosított megfogalmazásukban a földet bevivők, dönthetnek úgy, hogy fenntartják a közös használati gyakorlatot. A magántulajdont azonban ebben az esetben is rendezni kell, amely tulajdon örökölhető a továbbiakban, függetlenül attól, hogy az örökszerző téesztag-e, vagy sem. Ezt minimumfeltételként szabták a működő piacgazdaság kialakulásához. A veszteséges üzemeket a koncepció viszont mindenképp felszámolásra irányozta elő, bár azt nem határozták meg, mikortól számít veszteségesnek egy üzem. A felszámolt téeszek földjeit annak híján levő vállalkozóknak szándékoztak kiadni hosszútávú szerződéssel, névleges bérért. A még ezután is fennmaradó földeket a települések tulajdonát képezték volna. Ennek formájára és tartalmára további iránymutatást nem ad a koncepció, de vélhetően a megfogalmazásból kiindulva a korábban Magyarországon létezett közbirtokossági és erdő-birtokossági tulajdonformák lebeghettek szem előtt. Annak a problematikáját természetesen a kisgazdák is látták, hogy koncepciójuk szerint olyan tömegek jutnának - újra - földtulajdonhoz, akik eszköz, felszerelés híján, és ami még fontosabb, szükséges tőke híján vannak, sok esetben akár már magából a mezőgazdasági tevékenységből is kiestek. Az újrakezdés támogatásához, segítéséhez egy agrárbank létrehozását sürgették, amelyen keresztül kedvezményesen lehetne hitelhez jutni, mert „az újrakezdés megvalósulása esetén bőven megtérül a népgazdaság számára az indulási támogatás”. Az indulás vagy másképpen újrakezdés körülményeit vitán felül nehéznek ítélték meg, sőt egyenesen arról beszéltek, hogy a helyzet még a II. világháború utáni időszaknál is súlyosabb. A cél az ebből való kiemelkedés, amely sikeressége esetén méltán nevezhető álláspontjuk szerint „új honfoglalásnak”.87 a földosztásban. 1945-ben ismét képviselővé választották. 1956-ban részt vett az FKgP újjáalakításában. 1989-ben szintén részese a párt újjáalakításának, 1990-ben a párt elnökévé is megválasztották. 1990-ben a Kisgazdapárt színeiben országgyűlési képviselő lett. 86 Ha bekerülnek a parlamentbe...A kisgazdák visszaadnák a földeket. Magyar Hírlap, 22. évf„ 219. szám, 1989. 09. 18., 7. 87 Pártok — agrárprogramok: a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége agrárkoncepciója. Budapest, 1989. szeptember, Agroinform Kiadó. 178
