Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
Van-e kiút a zsákutcából? alternatívákat kidolgozni a legégetőbb társadalmi kérdések megválaszolásában. Az MSZDP rövid idő alatt több ezer taggal mintegy 100 alapszervezetet hozott létre az országban, s február 16-án megtartotta bemutatkozó nagygyűlését. 1989 őszére aztán tulajdonképpen három csoportosulás is létrejött, az ún. Történelmi Szárny, a Megújulás Platform Petrasovits Anna69 vezetésével és a Műhely - később Független Szociáldemokrata Párt néven.70 Az MSZDP 1989. november elején tartott kongresszusán Petrasovits Annát választották meg elnöknek. Az elégedetlenek egy része Ruttner György71 ügyvéd vezetésével kivonult a kongresszusról, majd kilépett a pártból, és Független Szociáldemokrata Párt néven új szervezetet alapított. A kiélezett belső viták és jogi huzavonák is közrejátszottak abban, hogy történelmi múltja ellenére az MSZDP nem lett a magyar belpolitika meghatározó tényezője. A nyolcvanas évek végén a magyar társadalom mintegy egyharmada mutatott fogékonyságot a szociáldemokrata értékek iránt, s még 1989 közepén is nagyjából ugyanekkora volt az MSZDP népszerűségi indexe. A párt, amely 1989 elején még a második helyen állt a népszerűségi listán, az év végére a negyedik-hatodik hely közé csúszott vissza, és megállapítható volt az is ekkor, hogy mozgása nem tart éppen felfelé.72 Az adatokból kiindulva egy szociáldemokrata irányultságú pártnak jó esélye volt rá, hogy a rendszerváltás domináns erejévé váljon. A belső konfliktusok miatt az ellenzéki kerekasztal arra kényszerült, hogy egy időre felfüggessze az MSZDP részvételi jogát a tárgyalásokon.73 Az MSZDP mindenesetre maga is megalkotta az agrárium válságából való kibontakozási programját. Általában az egész gazdaságra vonatkozóan elmondható, hogy legsürgetőbb feladatnak a tulajdonviszonyok radikális reformját látták. Annyi megszorítással persze, hogy ez nem egyenlő az általános privatizálással, ugyanis bizonyos ágazatokban (ilyennek vélték például a 69 Petrasovits Anna (1954-) közgazdász. 1989-től a szociáldemokrata párt elnöke. 70 Kádár Zsuzsanna: A szociáldemokrata emigráció 1956 után. In: A magyar szociáldemokrácia kézikönyve, szerk.: Varga Lajos, Budapest, 1999, Napvilág Kiadó, 213. 71 Ruttner György (1955-) ügyvéd. A Nyilvánosság Klub alapító tagja, az Országgyűlési Tudósítások című lap alapítója és főszerkesztője. 1988-ban részt vett a Szociáldemokrata Párt újraalakításában, annak ügyvivője lett, majd - az 1989. november 3-4-ei kongresszuson - kivált a pártból, és részt vett a Független Szociáldemokrata Párt megalapításában. 72 Megkezdődött az MSZDP kongresszusa. Fejér Megyei Hírlap, 45. évf., 262. szám, 1989. 11. 04., 2. 73 Ripp Zoltán: Szociáldemokrácia a rendszerváltás után. Mozgó Világ internetes változata: 29. évfolyam, 7. szám, https://epa.oszk.hu/01300/01326/00041/08ripp.html 173
