Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
A szétválás fél éve Juhász-Pintér Pál pluralizmusra éppúgy nincs igény, mint magára a pártállamra. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. és a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvényt az országgyűlés 1989. januári ülésszakán fogadta el. Az 1989. évi II. törvény már biztosította a politikai pártok alapításának jogát, jóllehet a pártok bejegyzését, a gazdálkodást szabályozó törvény csak később került az országgyűlés elé. Ezzel a törvénnyel a magyar politikai rendszer elvileg többpárti jellegű lett, s röviddel ezután a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága formálisan is lemondott arról, hogy az Alkotmányban megkülönböztetett vezető politikai erőként szerepeljen... Azt általánosságban el lehet mondani, hogy földkérdésben a reformokat illetően mindenki szükségesnek tartotta a magántulajdon szerepének lényeges fokozódását. A pártok azonban eltérő szerepet szántak a magántulajdonnak, és a szövetkezeti tulajdon kérdésében is nagyon különböző vélemények fogalmazódtak meg. Attól kezdve, hogy a szövetkezeti földtulajdon egyesek szerint továbbra is maradjon fenn, mások szerint a szövetkezeti földtulajdonnak át kell alakulnia, például közösségi tulajdonná vagy szövetkezeti tagok magánföldtulajdonává. Hasonlóképpen különbözőek voltak a tekintetben is, hogy a szövetkezetek, valamint általában a nagyüzemek a jövőben milyen szerepet kapjanak. Különböztek a nézetek abban is, hogy a rehabilitáció milyen formában történjen, milyen mértékű legyen. A nézetek talán megegyeztek abban, hogy a magyar mezőgazdaság üzemi struktúrájának a közeli években történő racionális átalakításához nem lehet figyelmen kívül hagyni a meglevő eszközparkot, amely nem eshet ki a hasznosításból. Ennek leváltása egy hosszabb folyamat. A korábban a földtulajdonukból kifosztottak kártalanításával, tehát magával a rehabilitációval mindenki egyetértett, ugyanakkor annak konkrét formái tekintetében a nézetek nagyon különbözőek voltak.47 Szabad falu A később, 1990-ben, a parlamentbe került pártok közül legkésőbb és legóvatosabban a Kereszténydemokrata Néppárt bontakozott ki, amely a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt hagyományát kívánta folytatni. A már korábban is működő Márton Áron Társaság bázisán megalakuló párt 47 Schlett András: Földkérdés a rendszerváltás tükrében. In: Földindulások - sorsfordu/óE Kollektivizálás, agrárvilág és vidéki változások a XX. század második felében. Szerk. Schlett András. Budapest, 2012, Szent István Társulat, 185-186. 164
