Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Juhász-Pintér Pál: Van-e kiút a zsákutcából? Pártok, agrárprogramok, agrártézisek 1989-ben
A szétválás fél éve Juhász-Pintér Pál kell döntenie.”18 A szövetkezeti politikában tehát olyan fordulat következett be, amely előmozdította, hogy legfelső szinten vállalják azt a problémakezelést, amely a tsz-ek szintjén, helyileg már bevált, s lényegében az anyagi ösztönzők aktivizálásáról szólt.19 A mezőgazdaság területén az 1960-as években elindított folyamatokat Nyers Rezső20 nevezte ősmechanizmusnak, utalva arra, hogy az 1968-ban bevezetett ún. gazdasági mechanizmusnak ez már bizonyos előképe, elővezetése volt. ,,A folyamat megértése szempontjából is fontos, hogy 1963-ban elindítottuk Fehér Lajossal együtt - és ebbe a KB államgazdasági és mezőgazdasági osztálya is beszállt - a mezőgazdaság ár-, adó- és pénzügyi rendszerének átfogó vizsgálatát. A kollektivizálás után rendet kellett tenni, újra meg kellett alapozni a rendszert. Ez az anyag, amely a szervezett munka eredményeként három impozáns kötetben jelent meg — a mezőgazdaság vonaláról már belement a gazdasági mechanizmusba. Még nem addig a felismerésig eljutva, mint később, de lényegében ez már az ősmechanizmus kérdésfelvetése volt agrárvonalon21. Ennek fontos eleme volt, hogy bevezették a részes művelést, és megváltoztatták a munkaegységre alapozott díjazási rendszert. Általánossá vált a pénzjuttatás. A legfontosabb elem, amely az egész rendszernek meghatározója is lett, az pedig a háztáji gazdaságok létrehozása, szabályozottá tétele volt. A Kádár-kori mezőgazdaság viszonylagos sikerének, vagy továbbmenve, magának a Kádár-kor valamiféle konszolidációjának az alapja a háztáji lett. Ezzel vált megoldottá az árutermelés bővítése oly módon, hogy az ne menjen szembe az ideológiával. Az 1960-as években megkérdőjelezhetetlen szocialista tulajdonviszonyok ugyanis lehetetlenné tették, hogy a magántulajdonon alapuló gazdálkodás állami támogatást kapjon. A háztáji gazdálkodásnak számos eredménye volt: tervezhető jövedelem a családnak, az érdekeltség megteremtése, értékesítési eredmények a szövetkezeteknek, devizabevétel az országnak. Azonban a háztájiban dolgozók 18 Irányelvek a termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét növelő munkadíjazási és jövedelemelosztási módszerekkel kapcsolatban. MSZMP PB. 1960. február 16-ai ülés jegyzőkönyve. Magyar Nemzeti Levéltár, 288. f. 5/170. ő. e. 19 Varga Zsuzsanna: Mi történt a szovjet kolhoz-modellel Magyarországon? Egy adaptációs kísérlet vázlatos története. In: Háborúk, békék, terroristák. Székely Gábor 70 éves. Főszerkesztő Majoros István. Szerkesztők Faragó Gábor, Forgó Zsolt, Háda Béla, Madarász Anita. Budapest, 2012, ELTE, Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, 636-637. 20 Lásd: 53. old., 178. lábj. 21 Nyers Rezső: Visszapillantás az 1968-as reformra (Ferber Katalin és Rejtő Gábor interjúja). Valóság, 1988/8, 11. 154
