Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Nagymihály Zoltán: "Azért maradtunk meg, hogy most segíthessünk" A magyar emigráció kapcsolata a rendszerváltó Magyarországgal (1987-1990)
A szétválás fél éve Nagymihály Zoltán oldallal később a párizsi baloldali emigráns, Fejtő Ferenc, a népiek ’56-os szerepének (túl)értékelését és saját 1955-ös szavainak felidézését8 vetette Molnár szemére, ám nem vonatkoztatott el a jelenkori tanulságok levonásától sem: „Nem gondoltam volna, hogy harminc év után, amikor a magyar értelmiség köreiben egyre tisztábban látják már a népies (sic!) mozgalom heterogén voltát és egyes tagjainak ártalmas szerepét a harmincas, negyvenes években és azután, még ily tájékozatlan, rosszindulatú, a zsidóság és a nem kommunista baloldal szerepét a Bibó-féle immár közismert elemzésekkel homlokegyenest ellenkező módon lehet a népies-urbánus vitát felújítani.”9 E vita itthon csak később vetett hullámokat - igaz, 1987 elején még nem is volt szokás az emigráns újságokból való szemezgetés.10 Az ellenzék lassan szerveződő különböző csoportjai ekkor még amúgy se az egymástól elválasztó, inkább az összekötő elemeket keresték. Bár a polgári radikálisok által kidolgozott program (Társadalmi Szerződés), majd a nemzetiek zászlóbontásának tekinthető első lakiteleki találkozó már határozottan az egyes csoportok öndefiníciója felé mutatott, a „népi-urbánus vita” valamiféle feléledését minden szereplő elutasította. Amikor Lakiteleken vita alakult ki a Beszélő Kör bizonyos képviselőinek meg nem hívása/jelen nem léte miatt, a szervezők határozottan visszautasították a rossz emlékű konfliktus bármiféle újraélesztésére tett kísérleteket.11 Az 1988 elejétől a parlamentarizmus, a határon túli magyarság, 8 Fejtő Ferenc (1909-2008): Történész, kritikus, szerkesztő. 1938-ban hagyta el az országot, és a párizsi emigráció egyik fontos szereplője lett. 1950 és 1979 között az AFP francia hírügynökség munkatársa volt, emellett számos francia lapban publikált. Az Emberi Jogok Magyar Ligájának elnökeként egyik kezdeményezője volt az 1988. június 16-ai, jelképes párizsi újratemetésnek. 1955-ben a Le Monde című lapban az Ausztriából való orosz csapatkivonás kapcsán felvetődött esetleges magyarországi kivonulás következményeiről szólva a magyarságra nézve erősen dehonesztáló kommentárt tett. Eszerint szovjet kivonulás esetén a bosszúállás és a gyűlölet fog eluralkodni, „az antikommunistaság antiszemita hangsúlyt kap”, pogromokra és fasiszta államcsínyekre kerülhet sor. Idézi Borbánéi Gyula: Válasz Fejtő Ferencnek. Új Látóhatár, 1987. március [126-130], 128. 9 Fejtő Ferenc: Levél Borbánéi Gyulának. Új Látóhatár, 1987. március, 125-126. 10 Ha idézetek meg is jelentek a magyar sajtóban, általában csak lesújtó kommentárok aláfestéseként. Emblematikus eset volt az Új Tükör „gesztusa”, amely Csurka István Az elfogadhatatlan realitás című, Irodalmi Újságban megjelent írásának fakszimiléje mellé helyezte el Fekete Sándor főszerkesztő ledorongoló válaszát. (A pesti Epiktétosz. Válasz Csurka Istvánnak. Új Tükör, 1986. 03. 09., 15-16.). 11 A legmarkánsabban Lengyel László vetette fel az általa érzékelt ellentétet. Szerinte a „népiek” és az „urbánusok” egyaránt lapot akarnak, amelybe viszont nem vonnák be a 14
