Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
A szétválás fél éve Marschal Adrienn azonban ez a kormány nem vállalhat felelősséget.”191 Vagyis a volt MSZMP tagokból létrejött MSZP elhatárolódott saját korábbi tagjainak cselekedeteitől. így összesen 40 ügyben indítottak bírósági eljárásokat az egykori felelősök ellen, melyből 8 jutott el a vádemelésig, s végül 4 vádlott kapott letöltendő szabadságvesztés büntetést.192 A törvénytelenségekért felelős politikusokat, köztük Biszku Bélát193 viszont jogerősen nem ítélték el.194 így a felelősök megnevezése és az áldozatok rehabilitálása a történettudomány feladata lett, s még napjainkban is tart.195 FELHASZNÁLT IRODALOM Önálló kötetek A rendszerváltás forgatókönyve, 3. Kerékasztal-tárgyalások 1989-ben. Az Ellenzéki Kerekasztal ülései. Főszerk. Bozóki András, szerk. Elbert Márta et al. Budapest, 2000, Magvető. Az nem lehet ugyanis, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető. Jogi fejezetek a magyarországi igazságtétel és kárpótlás történetéből. Szerk. Máthé Áron. Budapest, 2017, NEB. 191 Országgyűlési Napló, 1989. október 20., 5140. 192 Kahler Frigyes: A kommunizmus hosszú árnyéka. Budapest, 2012, Kairosz, 153. Az első ítéletet az 1956. december 8-ai salgótarjáni sortűz kapcsán hozták. A Fővárosi Bíróság 1995. december 31-én emberiség elleni bűntett miatt Orosz Lajost öt év fegyházra, Lévárdi Nándor és Szoboszlai Ferenc karhatalmistákat két-két év börtönre ítélte. Magyar Nemzet, 1997. január 17., 1,4. Az 1956-os tatai sortűz büntetőperében a Legfelsőbb Bíróság 2001-ben kihirdetett jogerős ítéletével ötéves végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte Korbély János nyugalmazott alezredest. Népszava, 2013. október 18., 16. 191 Biszku Béla (1921-2016): Kommunista politikus, 1957-1961 között belügyminiszter, az MSZMP KB titkára, az 1956 utáni megtorlás egyik felelőse. 194 Az 1990 után létrejött kormányok az elévülésről szóló hatályos jogszabályok miatt nem tehettek többet a felelősségre vonás érdekében. Az országgyűlés 2011-ben fogadta el a CCX. törvényt, amely kizárja a kommunizmus idején elkövetett bűnök elévülését. így 2012-ben a Fővárosi Főügyészség hivatalból eljárást indított Biszku Béla ellen, és 2014-ben első fokon öt és fél évre ítélték, a 2015-ben lefolytatott új eljárásban pedig már csak felfüggesztett büntetést kapott. 2016-ban, a másodfokú tárgyalás előtt meghalt. Biszku Béláról Novák Tamás és Skrabski Fruzsina Bűn és büntetlenség címmel készített filmet 2010-ben. 195 https://index.hu/belfold/2019/07/08/meg_mindig_semmisitenek meg_56-os_iteleteket/ 2019. 07. 08-ai hír (utolsó letöltés: 2019. 07. 08.), illetve a Nemzeti Emlékezet Bizottsága vállalta ezt a feladatot, melynek részeként elkészültek a https://perek56.hu és párt-állampárt www.paap.hu című adatbázisok. 142
