Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
LL A szétválás fél éve Marschal Adrienn áldozatok érdekében, az egyik a lakbérek maximálása vagy megemelésének tilalma, míg a másik az ingyenes gyógyszerellátás volt.170 RECSKI SZÖVETSÉG A Recski Szövetséget külföldi előzmények és az első - a kényszermunkatáborról szóló - hazai publikációk megjelenése után 1988. szeptember 16-án alakították meg.171 A szervezet elnökének Kéri Kálmánt,172 főtitkárának pedig Zimányi Tibort választották. A szövetség alapszabálya szerint: „A Szövetség célja a recski kényszermunkatábor létesítésével elkövetett törvénytelenségek kivizsgálása és mindennemű hatásának felszámolása, az áldozatok teljes körű rehabilitálásának elérése. Biztosítékok teremtése annak érdekében, hogy a törvénytelenségek ne ismétlődhessenek meg. A Szövetség feladata: A recski kényszermunkatábor élő és holt tagjainak felkutatása, nyilvántartásba vétele, érdekeik képviselete a hatóságoknál és a tömegkommunikációban. Előadások, színházi estek, nyilvános alkalmak rendezése, dokumentumok gyűjtése és kiadása a törvénytelenségekkel kapcsolatban. A magyar társadalom eseményeinek figyelemmel kísérése. Küzdelem a tiszta magyar közéletért. A magyarság - beleértve a határon túli magyarságot is - érdekeinek képviselete. A magyar közösséget foglalkoztató sorskérdésekben állásfoglalás kifejtése.”173 170 A lakbérrendezés részben a mátyásföldi Rákóczi-laktanya, ’56-osoknak való átadásával valósult meg 1993-ban. Az épület korábban a szovjet Déli Hadseregcsoport főparancsnoksága volt. Az épületek ’56-osoknak való átadásának ötlete Pongrátz Gergelytől származott. A beköltözőknek csak a rezsit kellett fizetniük, viszont a lakások az állam tulajdonában maradtak. Magyar Nemzet, 1993. március 4., 4; Új Magyarország, 1993. október 22., 9. 171 1981-ben San Bernardinóban alakult meg a Recski Kényszermunkatábor Volt Rabjainak Nemzetközi Képviselete. A szervezetet Sztáray Zoltán alapította, s többes céllal jött létre. Először is bizonyítani akarták a tábor létét, továbbá összegyűjteni dokumentumait, összeállítani a volt internáltak névsorát, s ennek alapján igazolást adni az ott töltött évekről, hogy azokat figyelembe vegyék a külföldi nyugdíj megállapításánál. Bővebben lásd Marschal Adrienn: Recsk. Tabutól az érdekképviseletig. A felkészülés éve. Szerk. Szeredi Pál, 2018. www.archivum.retorki.hu, digitális kiadvány, Letöltés ideje: 2019. 08. 14. (Továbbiakban: Recsk. Tabutól az érdekképviseletig) 172 Kéri Kálmán (1901-1994): Katonatiszt, országgyűlési képviselő, 1944-ben az 1. magyar hadsereg vezérkari főnöke, 1950-1953 között a recski internálótábor foglya, 1988-ban a Recski Szövetség alapító elnöke, 1990-től országgyűlési képviselő. 173 Bíró Sándor: A mátrai lovagrend. Budapest, 1989, Dovin, 145-148. Az állambiztonsági jelentésben ez a következőképpen olvasható: „céljuk elérni valamilyen formában a rehabilitálásukat legalább nyugdíjjogosultság szempontjából, harcukat az alkotmány sáncain 136
