Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
A szétválás fél éve Marschal Adrienn Figyelmet érdemel azonban, hogy a táborok közül egyedül Recsket55 említik, mely már akkor is a legismertebb és leghírhedtebb volt.56 1956 megítélése kapcsán viszont nagyon nagy különbségek voltak az egyes országgyűlési képviselők között, hiszen ott ült a pártház védelmében részt vett Méhes Lajos,57 az ellenforradalmi ideológiát könyvével is alátámasztó Berecz János,58 az ellenzéki Király Zoltán59 és a frissen megválasztott MDF- es Roszík Gábor.60 Mindannyiuknak eltérő képe és értelmezése volt 1956-ról, aminek az ülésteremben hangot is adtak. 55 1950-1953 között Recsken működött Magyarország leghírhedtebb internálótábora, ahol bírósági ítélet nélkül tartottak fogva közel 2000 embert. Az ÁVH fennhatósága alatt lévő tábor lakóinak a kőbányában végzett kényszermunka mellett az őrség kegyetlen bánásmódját is el kellett viselnie. Mindezek következtében többen életüket vesztették. Országgyűlési Napló, 1989. október 20. 5143. 56 1945-ben összesen 35 internálótábor létesült Magyarországon a következő településeken: Debrecen, Mátészalka, Nyíregyháza, Berettyóújfalu, Gyula, Makó, Szeged, Szentes, Szolnok, Kecskemét, Baja, Szekszárd, Tolna, Pécs, Kaposvár, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Szombathely, Sopron, Mosonmagyaróvár, Ajka, Veszprém, Várpalota, Székesfehérvár, Győr, Komárom, Esztergom, Felsőgalla (Tatabánya), Pestszentlőrinc, Balassagyarmat, Gödöllő, Eger, Miskolc, Szikszó és Sátoraljaújhely területén. Ezek mellett 1945-1946 között további 15 tábor működött Budapesten. Ezeket 1947-re bezárták. A Rákosi-korszakban Recsk mellett internálótábor működött még Kistarcsán, Kazincbarcikán, Tiszalökön, Kecskeméten és Sajóbábonyban. Emellett elítéltek számára is létesültek táborok: Mosonmagyaróvár, Ajka, Csingervölgy, Nagyberek, Komló, Várpalota, Cseri akna, Kisgyós, Annamajor, Pálhalma, Bernátkút, Állampuszta, Nagyfa, Tiszalök, Ormospuszta, Recsk, Szuhakálló, Miskolc egyetemváros, repülőtér, Hejőcsaba, Szob, Budai vár, Dunabogdány, Pilis, Csolnok, Almásfüzitő, Síkvölgyi akna, Tatabánya alsó és Tatabánya felső területén. Győr, Oroszlány, Kalocsa, Szeged, Kecskemét, Baracska, Veszprém, Márianosztra, Vác, Farkaslyuk-Tólápa, Ladánybánya, Sajóbábony és Kazincbarcika területén. A kitelepítetteket pedig a 12 alföldi tábor - Lenintanya, Tedej, Kónya, Elep, Ebes, Árkus, Borsós, Borzas, Mihályhalma, Kócspuszta, Kilences tanya, Erzsébet tanya, Lászlómajor és Kormópuszta fogadta be. 57 Méhes Lajos (1927-2002): Kommunista politikus, az 1956-os forradalom alatt a Köztársaság téri pártszékházban volt, az MSZMP KB és PB tagja, 1980-1983 között ipari miniszter, majd 1985-ig a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. 58 Lásd: 53. old., 179. lábj. 59 Király Zoltán (1948): Politikus, újságíró, pedagógus, vállalkozó, a Petőfi Népe, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió munkatársa, az MSZMP tagja 1988-as kizárásáig, 1985-1994 között országgyűlési képviselő. 60 Roszík Gábor (1954): Evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő, politikus, 1989-ben időközi választásokon az első MDF-es képviselőként jutott be a parlamentbe, melynek 1994-ig volt tagja, 2003-tól a Börtönlelkészek Magyarországi Egyesületének az elnöke. 118
