Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990 közötti koncepciós perek párttag elítéltjei tartoztak, hanem a rendszer volt „ellenségei” is. A nyolcvanas évek végén a parlamentben is egyre többször beszéltek 1956-ról és azon személyekről, illetve csoportokról, akiket kivégeztek, bebörtönöztek vagy elhurcoltak. Természetszerűleg az első semmisségi törvény tárgyalásakor, 1989. október 20-án esett a legtöbb szó róluk.47 Ekkor Borics Gyula48 név szerint említette az 1945 után elhurcolt, emigrált képviselőtársaikat is.49 A törvény vitájában hangzott el a kárt szenvedett csoportok részletes felsorolása: zsidóság, „B”-listázottak,50 foglalkozásuktól eltiltottak, ingatlanuktól megfosztottak, kitelepített németek,51 szlovákiai lakosságcsere elszenvedői,52 elhurcolt hadifoglyok, külföldön elítéltek,53 lefokozott tisztek, koncepciós perekben elítéltek, internáltak, kitelepítettek és közbiztonsági őrizetre ítéltek.54 47 Az országgyűlési vitáról lásd még: Az nem lehet ugyanis, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető. Jogi fejezetek a magyarországi igazságtétel és kárpótlás történetéből. Szerk. Máthé Áron. Budapest, NEB, 2017, 71-73. (Továbbiakban: Az nem lehet ugyanis, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető) 48 Borics Gyula (1927-2003): Tanár, bíró, kommunista politikus, országgyűlési képviselő, 1980-1989 között az Igazságügy-minisztérium államtitkára. 49 így Nagy Ferencet, Varga Bélát, Pfeiffer Zoltánt, Sulyok Dezsőt, Kovács Imrét, Bán Antalt, Kéthly Annát, Takács Ferencet, Kovács Bélát, valamint Kővágó József volt főpolgármestert. Országgyűlési Napló, 1989. október 20., 5135. 50 Az 1946-1947 között működő igazolóbizottságok által a nem megbízható, vagyis „B” kategóriába sorolt állami alkalmazottak, akik ezen minősítés következtében elvesztették állásukat. 51 A hazai német ajkú lakosság tömeges Németországban telepítése a második világháborút követően, 1946-1948 között a kollektív bűnösség elve alapján. így az áttelepített közel 200 ezer ember háza és földje került állami tulajdonba. 52 A csehszlovák-magyar lakosságcsere végrehajtása 1947-1949 között zajlott. A Magyarországra telepített felvidéki magyarok száma „hivatalosan” 89 600-ra tehető, ezen kívül 30.000 főt kiutasítottak. 50.000 főt pedig a Szudéta vidékre deportáltak. 53 Közel 600 ezer katonát és civilt hurcolt el a Vörös Hadsereg a második világháború végén Magyarországról hadifogolyként vagy „malenkij robotra”. Egy részüket internálótáborokban bírósági ítélet nélkül őrizték és dolgoztatták, míg másokat elítéltek, és így végeztettek velük kényszermunkát. Közülük 200 ezren sohasem tértek haza. 54 A közbiztonsági őrizet az internálás 1956 után használt szinonimája. Lényege a rendszer számára veszélyesnek tartott emberek bírósági ítélet nélküli fogva tartása. Országgyűlési Napló, 1989. október 20., 5137. 117
