Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Marschal Adrienn: Adalékok az igazságtételhez, 1988-1990
i A szétválás fél éve Marschal Adrienn majd a második semmisségi törvényig,3 vagyis „az azóta meghalt ember”4 eltemetésétől majdnem minden meghurcolt rehabilitációjáig. Elemzem az országgyűlés, az MSZMP és az Ellenzéki, illetve Nemzeti Kerekasztal, továbbá az elítéltek szervezeteinek, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának, a Recski Szövetségnek és a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének az igazságtétellel kapcsolatos álláspontját, kezdeményezéseit. Továbbá bemutatom az 1989. június 16-ai újratemetés és az 1956-os forradalom 1989. október 23-i első szabad megünneplésének előkészületeit és lezajlását. Az újratemetés Az újratemetéssel, a rehabilitációs igényekkel és az 1956-os forradalom megítélésével kapcsolatosan a rendszerváltásig az volt a hivatalos álláspont, hogy a munkásmozgalmi vezetők elleni koncepciós perek felülvizsgálatait az MSZMP KB 1962. augusztus 16-ai határozata már lezárta.5 S rajtuk kívül csak a rendszer ellenségeit ítélték el, továbbá 1956 őszén ellenforradalom zajlott le, és azután is csak ellenforradalmárok ellen indítottak pereket. így a párt logikája szerint nem volt kiket rehabilitálni. A Nagy Imre-perben és más eljárásokban kivégzettek sírhelyéről pedig évtizedekig nem akartak/tudtak/adhattak bővebb felvilágosítást.6 3 Az első semmisségi törvényben 1989. október 20-án az 1956-1963 között született törvénysértő ítéletek semmisségét, míg a másodikban 1989. március 14-én az 1945-1956 közötti törvénysértő ítéletek semmisségét mondták ki. Az első az 1989. évi XXXVI. te. 1989. november l-jén került kihirdetésre, a második vagyis az 1990. évi XXVI. te. pedig 1990. március 31-én. 4 „Én ismerem a Hegedűs elvtárs nézeteit is, ismerem. Aki ugye történelmileg nézve önkritikát gyakorolt, mert ő aláírta akkor azt a levelet, amit két napig, hajói emlékszem, az azóta elhunyt ember megtagadott.” Kádár János utalt így Nagy Imrére utolsó nyilvánosan elmondott beszédében, az MSZMP KB 1989. április 12-ei ülésén, http://mnl.gov.hu/mnl/ ol/hirek/egy_beteg_ember_szenvedo_magyarazkodasa (utolsó letöltés 2020. január 21.) 5 Zinner Tibor: Emlékfoszlányok az első semmisségi törvényhez vezető útról és göröngyeiről. Rendszerváltás, 1989. Szerk. M. Kiss Sándor. Lakitelek, 2014, Antológia Kiadó, 214. Bővebben lásd: Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított törvénysértési perek lezárásáról. Népszabadság, 1962. augusztus 19. Melléklet, XI—XII. Lényeges megemlíteni, hogy csak az 1949-1953 közötti koncepciós pereket vizsgálták felül, s az elkövetett törvénysértésekért Rákosit, Farkas Mihályt és Gerő Ernőt tették felelőssé. 6 1983-ban Halda Aliz levelet írt az igazságügy-miniszternek és 1984-ben Kádár Jánosnak is, de válaszul csak annyi érkezett 1983-ban, hogy „Beadványára értesítem, hogy 110
