Szeredi Pál (szerk.): A szétválás fél éve. 1989 ősze - RETÖRKI könyvek 44. (Lakitelek, 2020)
Madácsy Tamás: "Az összetorlódott válság terméke" Az első országos népszavazás Magyarországon a Magyar Demokratikus Fórum kampánystratégiájának tükrében
A szétválás fél éve Madácsy Tamás Drámai hangulata volt az elnökség november 13-ai ülésének, ahol nagy vita bontakozott ki a népszavazásról. Antall József és Sólyom László56 57 58 arról tájékoztatott, hogy az SZDSZ jelentős anyagi eszközöket mozgósított erre a célra, és sikerült a sajtót is erre hangolniuk. Későn reagáltunk az SZDSZ kezdeményezésére, ismerték el többen. Néhányon - például Csurka István, Horváth Béla51, Szabó Tamás5% - az MDF határozottabb állásfoglalását követelték. A gödöllői képviselőnek megválasztott (SZDSZ, Fidesz támogatással) Roszík Gábor azt hangsúlyozta, hogy szerinte az ország a 4 igenre fog szavazni, az elnökválasztást a parlamentre kellene bízni. Ki mondta ki először a bojkott szót, nem tudom. Antall József azt emlegette, hogy az ilyesmi nem idegen a magyar mentalitástól. Az elnökség végül egyértelműen a bojkott mellett döntött. Erről nyilatkozat megfogalmazását Csengey Dénesre és Sólyom Lászlóra bízta. November 14-én került a közvélemény elé. Szerepel benne, hogy az elnökség nem megy el szavazni, de az is, hogy az MDF vezetői nem írhatják elő mindenkinek a politikai állásfoglalását. Csengey Dénes többször kifejtette, hogy ő vállalja a bojkott melletti kiállás ódiumát, hiszen nem volna helyes az új elnököt kitenni egy esetleg sikertelen fordulat következményeinek. Úgy érezte, ez az ő ügye, kockázat persze van benne, de ha neki lesz igaza, Antall József mögött-mellett meghatározó helyre kerülhet az MDF hierarchiájában. A szekszárdi ellenzéki napilapban, a Dátumban arról nyilatkozott Cseke Hajnalkának: Az SZDSZ azt próbálja bizonyítani, hogy ő érte el ezeket az eredményeket - vagyis: presztízsokokról van szó. „ Ugyanakkor ez a népszavazás a valóságban ma tétjét vesztett, idejétmúlt ceremónia, hiszen a szavazólapon szereplő négy kérdés közül három már eldőlt. [...] Ami az elnökválasztást illeti, ha a szabad demokraták attól tartanak, hogy Pozsgay Imre megválasztása a hatalomátmentést szolgálja, akkor támogassák Für Lajost.” Végső következtetése pedig: „ez a kampány eltereli a figyelmet az ország legfontosabb kérdéseiről”. Reméltem, hogy lesz foganatja logikus érveinek. (...) A tömegtájékoztatás - rádió, 56 Sólyom László (1942) magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között a testület első elnöke, 2005 és 2010 között a Magyar Köztársaság elnöke. 57 Horváth Béla (1954) politikus, közlekedésmérnök, az MDF, majd az FKgP országgyűlési képviselője. 58 Szabó Tamás (1953) magyar közgazdász, politikus, országgyűlési képviselő. Az MDF, majd 1996. márciustól 2002-ig az MDNP politikusa; parlamenti képviselő 1990 májusától 1998 áprilisáig; közben a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter volt 1992 januárjától 1994 júniusáig. 104
