Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)

Bíró Zoltán

H úsz év után

legfőbb pontok? Az egyik fontos pont volt az, hogy hogyan menjen végbe a demokratikus átalakulás, ennek milyen intézményrendszerét kell létrehozni; a másik, hogy mi legyen a sajtóval, a sajtószabadság rendszerét hogyan lehet felépíteni; a harmadik - ez nem fontossági sorrend persze -, hogy az elszakított területeken élő magyarsággal milyen politikát és milyen eszközökkel kell végigcsinálnunk. Erre a három témára építettünk föl 1988 januárjától három találkozót, pontosabban négyet, mert a határon túli magyarság ügyével két teljes nap foglalkozott, tehát 4 napot. Ez a 4 nap tulajdonképpen a rendszer- váltás programját is megadta, bizonyos helyeken a részletekig, és tulajdonképpen ezzel a program készen is volt majdnem. Akkor döntöttünk úgy - látva ennek a sikerét, mert tömegek jöttek a Jurta Színházba, valóban nagy tömeg volt ott mindig -, hogy a második lakiteleki találkozót megszervezzük, és ’88 szeptemberében ez meg is történt. Erre viszont már alapszabállyal, alapító levéllel készültünk, és lényegében így politikai szervezetté alakultunk. Nem párttá még akkor, hanem mozgalommá.

Sz. L. Zs.: Milyen volt az Önök viszonya a többi rendszerváltó erővel, a demokratikus ellenzékkel, illetve a reformkommunistákkal akkor, mikor a második lakiteleki találkozót megszervezték?

B. Z.: Ami a reformkommunistákat illeti, ha reformkommunistának kell nevezni Pozsgay Imrét, akkor persze a kapcsolat ugyanaz volt, ami korábban Szűrös Mátyással is, és így tovább, tehát azért voltak néhányan. A demokratikus ellenzékkel akkor már nagyon rossz volt a kapcsolat, már világos volt, hogy nem megy az együttműködés, és az MDF volt a kiinduló pontja, tehát az elindítója belül a Kisgazdapártnak, a Kereszténydemokrata Néppártnak, bizonyos mértékig még a Szociáldemokrata Pártnak is. Nem úgy, hogy ezeket tudatosan elindítottuk, hanem ott voltak tagjaink soraiban azok az emberek, akik később ezeknek a pártoknak a vezetői lettek.

* * *

Az első részben Bíró Zoltán elmesélte, hogyan fejlődött ki a nyolcvanas évekre az úgynevezett népi ellenzék, miket követeltek az akkori hatalomtól, miről beszélgetett Aczél Györggyel a Fehér Házban, majd miért nem ment el az ellenzéki monori tanácskozására, hogyan szervezték meg a lakiteleki tanácskozást, mi is a lényege a lakiteleki gondolatnak és hogyan alakult meg az MDF.

44