Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)
Petrasovits Anna
Petrasovits Anna a szociáldemokráciát nekik kell képviselni, mert Magyarország egy ilyen érdekes, különleges hungarikum politikailag, hogy a liberális párt fogja a szociáldemokráciát képviselni... Sz. L. Zs.: Viszont mindez ez oda vezetett, hogy a Szocialista Internacionálé chilei kongresszusán végül magát a pártot is kizárták az Internacionáléból. Hogy volt ez? P. A.: Azt mondtam, ilyen nincs! Megérkezünk 10 ezer kilométerre, és nem engedtek be annak az Internacionálénak az ülésére, akivel tulajdonképpen napi kapcsolatban voltunk... Sz. L. Zs.: De ez hogy történhetett meg? P. A.: Nem tudom. Sz. L. Zs.: Képviselte ott másvalaki a magyar szociáldemokratákat? P. A.: Baranyai bácsi került elő. Amikor aztán kérdeztük, hogy mi miért nem mehetünk be, azt mondta, hogy azért, mert már van itt egy magyarországi szociáldemokrata párt. Sz. L. Zs.: Ön 1992 októberében kiszállt a politikai életből, akkor jelent meg egy nagyon furcsa fotó az Ön íróasztaláról. Emlékszik erre a történetre? P. A.: Hogyne. Azt mondtam, ha ilyen mélyre tud a magyar közélet süllyedni, akkor arrivederci, nekem ebben nincs helyem, védekezni nem fogok. A legdöbbenetesebb az volt, hogy teltek a napok, azt mondtam, ha lesz legalább egy ember, aki föláll és azt mondja, ez abszurdum - legalább egy ember a Parlamentben... de ez elmaradt. Akkor azt mondtam: Ilyen emberek ülnek ott? Ilyen a politikai elit? Ez vicc! És nem mentem többet. Azt hiszem, jól tettem. Sz. L. Zs.: Ha már itt tartunk: hogyan értékeli a politikai elit szereplését? Nemcsak a rendszerváltozásban, hanem az elmúlt 20 évben. P. A.: Folyamatosan kell tanulnunk, folyamatosan kell képezni magunkat, és az erkölcsi elem azért szerintem a politikában sem mellőzhető. Azt gondolom, ha a magyar nép felhatalmazásával XY bekerül a Parlamentbe, akkor ott nagyon súlyos szakmai és erkölcsi kötelmei vannak, tehát ezt kell éreznie, mikor ott ül és nyomogatja a gombokat. Ez az első. És mit látunk? Hogy általában több a pártkatona, mint a lelkiismeretes parlamenti képviselő. Mindegyik pártban 197
