Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)
Oplatka András
Húsz év után amit akkor azért nem tudtunk így, hadd tegyem hozzá. Nem tartom magam azon bölcsek egyikének, akik akkor már látták, hogy... Abban a pillanatban, hogy a Szovjetunió valamelyest elvesztette ellenőrzési képességét ebben a térségben, érdekes módon azonnal előjött az a két ország, amely történelmi hagyományainál, társadalmi struktúrájánál fogva mindig a legrebellisebb volt: Lengyelország és Magyarország, és rögtön elkezdte keresni a szabadulás, a tágítás lehetőségeit. Sz. L. Zs.: Mindazonáltal nem lehet az, hogy ezek a kelet-európai rendszer- változások valamiféle megírt, vagy meg nem írt, de elfogadott forgatókönyv alapján jöttek létre? O. A.: Ebben nem nagyon hiszek. Tudom, hogy vannak ilyen elméletek, de az elméletek rendszerint a máltai konferenciához csatlakoznak, annak révén próbálják ezt a folyamatot tárgyalni. Mindig elfelejtjük közben, hogy a máltai konferencia ’89. december elején volt. Addigra azért már nagyon sok minden lejátszódott. Sz. L. Zs.: Hát, itt tidajdonképpen elfordulás következett a Brezsnyev-dokt- r inát ól - ez történi Máltán... O. A.: A Szovjetunió azonban már előtte lebegtette a Brezsnyev-doktrínát, nemigen lehetett tudni, mi lesz, mindig olyan kétesek, kétértelműek voltak a szovjet nyilatkozatok erről a témáról. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió gazdaságilag olyan mértékben legyengült, hogy azt az ambíciót, azt a globális hatalmi, ha úgy tetszik, hódító ambíciót, amivel Lenin és követői síkra szálltak, azt a Szovjetunió egyszerűen már nem képes megvalósítani, nem tudja ennek a gazdasági fedezetét produkálni. És nyilvánvaló volt, hogy a fegyverkezési versenyben a Szovjetuniónak valamilyen egyetértésre kell jutnia az Egyesült Államokkal, és ez egy annyira a többi problémát felülíró, több kategóriával fontosabb érdek volt, hogy az Egyesült Államokkal valamilyen módon való kiegyezést a Szovjetuniónak minden esetben előnyben kellett részesítenie. És nem volt szabad (Gorbacsov ezt értette!) kompromittálódnia például egy új ’68-as vagy ’56-os bevonulással, vagy a lengyel fejlemények erőszakos leállításával. Sz. L. Zs.: Nem lehet, hogy a kelet-európai országok szabadon engedése volt az ellen alku azzal szemben, hogy az Egyesült Államok felhagy a csillagháborús tervekkel, amelyek a szovjet gazdaságot végül is csődbe vitték? 176
