Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)
Bertha Zoltán
Húsz év után Sz. L. Zs.: Itt azonban az egység végül is feloldódott vagy megszűnt, hiszen ezek a különböző irányzatok külön pártokat alakítottak. Először az MDF jött létre, a lakiteleki sátorból kiindulva, ahol Ön is ott volt. Megalakult a Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége is, először még Szabad Kezdeményezések Hálózata néven. Ön miért vett részt szinte mindegyik mozgalomban? Mit talált az egyikben és mit talált a másikban? B. Z.: Sokan részt vettünk mindegyik mozgalomban. Sőt, ezek a szervezetek még nem is pártokként jöttek létre, nagy viták voltak, hogy mikor kezdődött el a pártosodás... Együtt szervezték például az erdélyi magyarságért szolidáris tüntetést, tehát a falurombolással szembeni tiltakozó nagygyűlést, a március 15-ei tüntetést, és még sok mindent. Azt gondoltuk, hogy ha profil árnyalati különbségek vannak is - tehát például a népi-nemzeti irányzat más kulturális hagyományokra támaszkodik, a liberális hagyomány szintén kissé másféle -, de ezeknek közös céljuk van, és ezek nagyon szépen és szervesen ki is tudják egészíteni egymást. Úgyhogy akkor még nem indult meg ez az ádáz küzdelem, és elsősorban nem is a népi-urbánus felfogás és érzület törésvonala mentén. Sz. L. Zs.: Említette, hogyan került kapcsolatba a népi írókkal, illetve azoknak a körével. De hogyan került kapcsolatba a demokratikus ellenzék körével? B. Z.: Ez természetes volt, hiszen Csoóri Sándor is aláírta mindig azokat a tiltakozójegyzékeket, amelyeket mondjuk Tamás Gáspár Miklós, Kis János vagy mások - őket mi úgy tekintettük, mint vezérjelenségek, ahhoz, hogy mihez tudjuk tartani magunkat: Itt valóban a különféle színárnyalatok összefognak valami közös cél érdekében, és egymás gondolatait nem ellenséges eszmékként fogják tekinteni, hanem éppenséggel az együttműködésre fogják felhasználni. A mélyben lehet, hogy voltak ellenszenvek, de ezeket nem tekintettük lényegesnek. Azt gondoltuk, egy demokrácia úgy működik, hogy vannak különféle mozgásirányok, de azok egy nagy nemzeti demokratikus kiteljesedésben összegződni és szintetizálódni tudnak. A nemzeti alapkérdéseket pedig nem fogja megkérdőjelezni senki. Nos, viszont ez megtörtént ’90 után... Sz. L. Zs.: Ön a két nagy mozgalom és párt közül azonban a Szabad Demokraták Szövetségében kezdett el politizálni. Ennek mi volt az oka? Miért náluk kezdte a politikai pályát? B. Z.: Ennek az volt az oka, hogy a politizálásban Debrecenben is kezdett profilírozódni az, hogy a Kisgazdapárt inkább a vidéki tagságra támaszkodik, a Szociáldemokrata Párt esetleg hagyományos szocdem családoknak az 12
