Szabó László Zsolt: Húsz év után. Interjúk a rendszerváltozásról 2008-2009-ben - RETÖRKI könyvek 43. (Lakitelek, 2019)
Kövér László
Húsz év után de nem tettük meg. 1988 márciusában már néhány hónapja létezett a Magyar Demokrata Fórum - igaz, nem szervezetként, hanem mozgalomként, tagság és formálisan megválasztott vezetők nélkül, de mégiscsak érzékelhető módon. És miután nem taposta el a hatalom, már kacérkodott azzal a lehetőséggel, hogy megpróbálja elfoglalni, amit lehet. Később, volt olyan pillanat is, amikor egyenesen ösztökélték az MSZMP-tagokat, hogy lépjenek be a Magyar Demokrata Fórumba - amikor már tagsága is volt ennek a mozgalomnak. Mindebből lehetett látni, hogy talán elérkezett az idő, hogy azifjúsági szférában is cselekedjünk valami hasonlót. A tudományos dolgozók demokratikus szakszervezete akkor már szintén hetek, hónapok óta tartó egyezkedésben volt, hajói emlékszem Hámori Csabával, aki a Politikai Bizottság részéről tárgyalt velük. Ki akarták eszközölni annak az engedélyezését, hogy független szak- szervezet is létrejöhessen az akadémiai szférán belül. Mi ebből levontuk azt a konzekvenciát, hogy nem szabad azt csinálni, amit az akadémikusok: nem szabad itt egyezkedni. Ha a fennálló jogszabályok az alkotmánytól kezdve lehetővé teszik, hogy bárki pártot, ifjúsági szervezetet, szakszervezetet létrehozzon, akkor nosza, ezt meg kell tenni, anélkül, hogy erre külön engedélyt kérnénk, (így történt már a szarvasi tábor megszervezése is.) így annak a vitának, amit hetekkel, hónapokkal korábban folytattunk, volt egy nem előre tervezett, minden ellenkező látszat és híresztelés ellenére valóban spontán, de kikerülhetetlen fejleménye: az, hogy mikor az utolsó kérdést is föltettük magunknak, hogy akkor most merre tovább, meg is válaszoltuk: bele kell vágni ennek a szervezetnek a megalapításába. Nem kell valamiféle feliratot küldeni a hatalomnak, hogy mit szeretnénk, és várni a jóindulatú hozzájárulásukat. Ha van jogunk, éljünk ezzel a jogunkkal. A másik vitakérdés, ami előkerült ott 1988. március 30-án, a megalapítás éjszakáján, hogy az elnevezésben szerepeljen-e a szocializmus szó bármilyen összefüggésben. Voltak, akik Demokratikus Szocialista Ifjúsági Szövetségnek szerették volna elnevezni az új független ifjúsági szervezetet - hogy így nagyobb legyen a tűréshatár, tehát könnyebben be tudjunk slisszolni -, de a többség, hála Istennek, úgy gondolta, itt nem beslisszolni kell, hanem ha nem is berúgni az ajtót, de legalábbis erőteljes mozdulattal benyitni és köszönni egy jó nagyot, hogy megérkeztünk, és kéretik tudomásul venni, hogy ezentúl mi is a közélet porondján szeretnénk szerepelni. Egyfajta radikális tett volt tehát magának a Fidesznek a létrehozatala is, hiszen e tekintetben mi voltunk az elsők. A Magyar Demokrata Fórum érdemét el nem vitatva mi, tehát a Fidesz volt az első politikai szervezet, amelyik akkor még „parttalan” keretei között megszervezte magát. 126