Domonkos László: Délvidéki rendszer, magyar váltás - RETÖRKI könyvek 42. (Lakitelek, 2019)

Gátszakadásban

intézmény uralja legálisan a hazai szellemei életet - a titói Jugoszlávia ma­gyarlakta régiójában, főleg a kezdetben, „a hetvenes évekre oldottabb 'ju­go' légkörben” (Juhász György) az intézetben folyó munka az igényes, színvonalas és a lehetőségekhez képest maximálisan bátor és tisztességes magyar szellemű szellemi tevékenység számos jelét mutatja; ilyen a dél­vidéki magyar kultúrának - Vajda Gábor értékelése pontos - eme szívós har­cokban edződött fellegvára. A Hungarológiai Intézet, amely a maga nemében egyedülálló egész Eu­rópában, Szeli István integráló személyisége folytán rövidesen fogalommá válik a magyar nyelvterületen - sok helyütt szinte suttogva kimondott, vá­gyott-irigyelt csodabirodalom gyanánt bár, ugyanakkor mégiscsak létező, nagyon is valóságos, számításba veendő tényezőként. És amikor 1976-ban egyesülnek az egyetem magyar tanszékével, immáron 29 fővel - Szeli veze­tésével a háború óta a harmadik magyar értelmiségi generáció kinevelése kezdődik meg a nyolcvanas évek elején. Egyet kell érteni Juhász összegző értékelésével: kimagaslóan Szeli Istvánnak vannak a legnagyobb érdemei a délvidéki magyar humán értelmiség (újra)teremtésében. E tény súlya és jelentősége, nemsokára látni fogjuk, alapvető a délvi­déki magyar rendszerváltás folyamán. Annyit máris ki kell jelenteni: a vál­tozások politikai-szellemi bázisát, a magyar vezető értelmiségiek igazi „ke­mény magját” kivétel nélkül Szeli István közvetlen vagy közvetett tanít- ványai-neveltjei jelentették: Vicéi Károly a maga módján ugyanúgy tanít­vány, mint az utódnak kiszemelt Hornyik Miklós, Tari István ugyanúgy, mint Dudás Károly, Hódi Sándor éppúgy, mint Mirnics Károly vagy Gubás Jenő. Az sem véletlen, hogy maga Szeli - jóllehet magas életkora és „dél­vidéki magyarság pártosodásától való tartózkodása” (Juhász György) miatt a politikai életben közvetlen módon ugyan nem vett részt, de éberen figyelő, okos szemmel mindenre figyelt, mindent észrevett - mostani történetünk majdani legvégén, 1994-ben „történelmi partbeomlásnak nevezte” a délvi­déki magyar politikai élet és a magyar szervezet (és vele a talpraállt délvi­déki magyarság) legújabbkori tragédiáját: a VMDK szétbomlását-megosz­Délvidéki rendszer, magyar váltás____________________________________ 32

Next

/
Thumbnails
Contents