Domonkos László: Délvidéki rendszer, magyar váltás - RETÖRKI könyvek 42. (Lakitelek, 2019)

Irodalom

író, esszéista, közíró, szerkesztő.

A szegedi József Attila Tudomány- egyetem bölcsészettudományi karának magyar-angol szakán 1976-ban szerzett diplomát. Előbb a Szegedi Egyetem, majd 1976 és 1989 között a Délmagyarország szerkesztőségének kulturális rovatában film-, irodalom- és színikritikus, majd a Délvilág főmunkatársa. 1992 tavaszán kerül Budapestre a Magyarok Világszövetségének Világszövetség c. lapjához. 1994 elejétől 2009 végéig szerkesztőként a Duna Televízióban a Közép-Európai Magazinnál és a Híradó külpolitikai szerkesztőségében dolgozik. 2011 óta nyugdíjas. 2012-től a Trianoni Szemle szerkesztőségének tagja. 2009-től a Magyar Hírlap, 2013. július 1. és 2018 vége között a RETÖRKI szerződéses munkatársa.

Az egykori Jugoszlávia magyarlakta területein 1989 és 1993-94 között lezajlott események nemzetiségpolitikai és közéleti jellegű vizsgálata a rendszerváltás közép-európai folyamatának néhány sajátos, jellemző, ugyanakkor meglehetősen specifikus vetületét képes megvilágítani, elsősorban a délvidéki magyarság politikai-érdekvédelmi szervezetének létrejöttével és működésével összefüggésben.

A délvidéki rendszerváltás eseményeit, anomáliáit a maguk érzékletes, korhű mivoltában illusztrálva izgalmas következtetésekre juthatunk. Az érintettek megszólaltatásával, a személyes élmények erejével, olykor drámaiságával életközeibe kerülhetnek, kellő érzék- letességgel és részletességgel felidé- ződhetnek e nemzetrész rendszerváltó időszakának kiemelkedő eseményei és mindennapjai. Remélhetőleg úgy, hogy a délvidéki rendszerváltozás magyar központú vizsgálata hozzájárul az elszakított területeken élő nemzettársaink

legújabb politikai, érdekvédelmi és közéleti történetének mélyebb-alaposabb és hitelesebb megismeréséhez és vizsgálatához. Olyan tanulságokkal, melyekből körvonalazódhat a szomszédos országokhoz erőszakkal került magyar nemzetrészek erodálódásának és olykor meglepő szívósságának, életképességének és életerejének megannyi részlete; a délvidéki magyar értelmiség és az ún. „köznép” megannyi, a közelmúlt vonatkozó közép-európai históriáját és a magyar nemzetkarakterológiát egyaránt fontos, új, eddig jobbára ismeretlen részletekkel gazdagító eleme is. És végül, de távolról sem utolsósorban: új megvilágításba kerülhet a magyarországi politikai változások és az elszakított területek magyar érdekvédelmi szervezeteinek nem egy és nem két, olykor „gyanúsan” árulkodó összefüggése, illetve a magyarországi „pártosodásnak” az egyetemes magyarság politikai-közéleti vonásait nagyban érintő több vonatkozása is.