Domonkos László: Délvidéki rendszer, magyar váltás - RETÖRKI könyvek 42. (Lakitelek, 2019)
Gátszakadásban
„a pénzeszközök eltulajdonításával vádolt meg, figyelmen kívül hagyva azt a tényállást, hogy a hiteles számvizsgálati eljárás megállapította, hogy a pénzügykezelés részemről az Illyés Alapítvánnyal kötött megállapodás szerint történt, s engem ebben a vonatkozásban semmiféle mulasztás nem terhel.” (Az ügyre végül is csak két esztendő múlva kerülhetett volna a jelképes 'ad acta' jelzet - amikor már a dolognak semmi érdemi jelentősége nem volt 1996. április 10-én Tabajdi Csaba, ez idő szerint a Miniszter- elnöki Hivatal politikai államtitkára Kasza József végső, egyértelmű tisztázást sürgető kérésére, vagyis hogy mi lett a ki- majd visszautalt magyar- országi támogatás-összegek sorsa, a következő felvilágosítást adta: „Az Ily- lyés Alapítvány Kuratóriuma a dr. Hódi Sándor által 1994 márciusában benyújtott elszámolásokat független könyvszakértővel vizsgáltatta meg. A könyvvizsgálói jelentés igazolta a felhasználás jogszerűségét és bár szóvá tett hiányosságokat, az elszámolások elfogadhatóságát nem kérdőjelezte meg. A visszautalás megtörténtét igazoló dokumentumok másolatát mellékelten szintén faxoljuk.”) A külső szemlélőben felmerülhet a világ legegyszerűbb kérdése: minden érdemi szerveződésben - politikaiban pláne - létezik olyan közvetlen pénzügyi-gazdasági ellenőrző bizottság, amely az illető tömörülés anyagi ügyeit saját jól felfogott érdekében folyamatosan ellenőrzi, már csak azért is, hogy bármilyen esetleges visszaélést egy konkurens - netán (politikai harcokban folyamatosan résztvevő szervezet esetében!) ellenfélnek számító másik intézmény ne használhassa fel/ki, vagy éppen ne próbálhasson meg valami módon beférkőzni-beavatkozni belső gazdasági-financiális kérdésekbe. Gubás Jenő éles szemmel észreveszi ezt az eredendő ellentmondást: „ha idejében megalakult volna a pénzügyi és gazdasági bizottság, nem lett volna ok egy pénzügyi botrány kirobbantására sem. A szabadkai közgyűlésen azonban éppen Ágoston András volt az, aki körömszakadtáig ellenezte ennek a bizottságnak a megszervezését és működését, ettől féltve az érdek- szervezet jó hírnevét. Valójában a saját és a csúcsvezetés hatalmának korlátozásától tartott, azt szándékozta megakadályozni”. Délvidéki rendszer, magyar váltás____________________________________ 184
