Domonkos László: Délvidéki rendszer, magyar váltás - RETÖRKI könyvek 42. (Lakitelek, 2019)
Gátszakadásban
denem megvan” és a Himnusz éneklése kihívásnak számít, netán dacnak, nyílt tiltakozásnak felel meg - ugyan minek lázadjak azok ellen, akiknek mindez köszönhető, akik mindezt lehetővé tették? Ha sematikusan is és ha ily módon persze kissé leegyszerűsítve is, de alighanem jócskán e séma szerint összegezhető a délvidéki magyarság öntudatának helyzetképe, minimum a huszadik század hatvanas éveinek végétől a nyolcvanas évek végéig. A szegény északi rokonokhoz érkező gazdag bácskai-bánsági „jugók” nem is nagyon titkolt szánakozó lenézéssel tekintettek a rizses csokoládé, a rumpuncs, a farmer és a nyugati lemezek (meg a többi) előtt ámult dermedtségben álldogáló-bámuló magyarországiakra és adott esetben soha és őszintén! — nem mulasztották el hangsúlyozni, kiknek (és kinek!) köszönhetik mindezt. Titónak, „a balkáni Napóleonnak” (Má- rai Sándor) 1945-46-os legendájából táplálkozó hamis kultusza így és ekép- pen fonódott össze jellegzetes „jugó” rendszerének megannyi délvidéki vonatkozásával, alakítva és - úgy tűnt - végleg - kialakítva-megformázva a „nemzeti kommunista” Jugoszláviában élő magyarság szinte teljesen egységes kollektív lelki alkatát, habitusát, eszmei-szemléleti alapállását. „Tito és a magyarok: mélylélektani-politikai esszé témája lehetne”, fogalmazta meg Hornyik Miklós. Midőn e sorok írója 1996-ban megpróbálkozott ilyesmivel, azt kellett írnia, hogy a Jugoszlávia-kirakat csillogása a hetvenes évek második felére már nemcsak vakító volt, de világtalanná is tett százezreket. Még olyan kiváló magyarországi szellemi embert is, mint Száraz György, aki a Tito- és a „jugó”-kultuszt magas intellektuális-törté- netfilozófiai szinten igazolja Az utolsó Habsburg? (1984) című írásában. Innen egyetlen kiragadott példa - és mellette a pőre igazság. Száraz György ezt írja: „az autonóm Vajdaságban az oktatás rendszere biztosítja, hogy az általános iskolát mindenki anyanyelvén végezhesse. Egy középiskolai nemzetiségi osztály megnyitásához 15 tanuló kell, 1979-es adatok szerint a pár éve kezdődött iskolai reform keretében a középiskolák szerb-horvát nyelvű 1. és 2. osztályos diákjainak száma 22,4 százalékkal nőtt, a magyar nyelven tanulóké 50,6 százalékkal.” Ezzel szemben Mimics Károly adatai szerint az Délvidéki rendszer, magyar váltás____________________________________ 14
