Domonkos László: Délvidéki rendszer, magyar váltás - RETÖRKI könyvek 42. (Lakitelek, 2019)
Gátszakadásban
követeléseinkről, akkor javasoljuk, tárgyaljon velünk a magyar kisebbség önkormányzatának megvalósításáról... Milosevics a vele való beszélgetés során azt mondta: mindaddig, amíg ennek az országnak az állampolgáraként nem érezzük igazán otthon magunkat, jogunk van kérni, jogunk van harcolni. Ezt megszívelve szeretném vitára bocsátani az anyagot...” Mimics Károly a magyar autonómiák követelésének történelmi koordinátáit elemző és összegző hozzászólásában igen elgondolkodtatóan fogalmazott: „Ahogyan ma Szerbiában értelmezik az emberi jogokat, a nemzeti kisebbséginek nem fog jutni még csak kubikosi munka sem, sem fedél a feje fölé. Az ipari és vállalkozási engedélyeket a nemzetiségi hovatartozás alapján fogják osztogatni. A munkáltató állami cég, közvállalat vagy privát vállalkozó a munkásait nemzeti megkülönböztetés szerint válogatja majd ki. A szerb csak szerbet fog keresni. Zsidósors? Igen.” Ágoston Mihály az autonómia anyanyelvűnkre vonatkozó szempontjai kapcsán elmondta: „A legfontosabbként azt szeretném az önök figyelmébe ajánlani, hogy a legjobban elsajátított anyanyelv is elsorvad vagy fölöslegessé válik, ha nincs hol használni. És ideát mi nyelvhasználaton nem azt értjük, hogyan beszélünk, hanem hogy hol beszélünk anyanyelvűnkön. De erről gondoskodnunk kell. Aminek a sikere attól függ, hogy képesek leszünk-e ezt megfelelő jogrendszerrel biztosítani.” És mintha erre is - és minden egyéb magyar törekvés égető szükségességére - rímelt volna Páll Sándor mondandójának leglényegesebb eleme: „...Más kérdés az, hogy kivel tudjuk mindezt megvalósítani. (...) Belülről szerintem senkivel sem. (...) A parlamentben ellenzék nincs. Vajdaság és Szerbia politikai színterein ilyen szervezet nincs, vagyis egyszerűen nincs kire támaszkodni. Elsősorban a nemzetközi közvéleményre és arra a politikai helyzetre kell számítani, amelyben majd a szerb politika találni fogja magát. Itt lehet valamire számítani, itt lehet valamit elérni.” Különleges és megindító, egyben távolról sem lényegtelen epizódja volt a közgyűlés autonómia-vitájának a zentai Bálint Antal felszólalalása, amelyben a létrehozandó magyar autonóm terület határainak kitérj esztésé______________________________________Pánik, lidércnyomás. Tisza-part 145
