Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
Kell-e nekünk népszavazás? Az Alkotmánybíróság tehát a korábbi alkotmánybírósági precedensek alapján, „piros lámpát gyújtva” hozta meg döntését a kifejezett, normatív alkotmányos tilalom ellenére. Nyitva hagyta viszont az utat a megerősítő referandum, a véleménynyilvánító népszavazás és a népi kezdeményezés előtt is. Ezeket a kapukat zárta el véglegesen Magyarország új Alaptörvénye, amely átvéve az Alkotmánybíróság gyakorlatát, a kizáró okok listáját ezzel kezdi: „Nem lehet országos népszavazást tartani: a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről” (8. cikk (3) bekezdés)” Az Alaptörvény már nem ismer sem népi kezdeményezést, sem véleménynyilvánító, sem megerősítő népszavazást. Európában szinte példa nélküli eset, hogy a közvetlen demokráciának, a népszavazásoknak érintkezési pontja sincs az alkotmányozó hatalommal. Ez az abszolút védelem, véleményem szerint, a politikai részvételi jog aránytalan korlátozása. Mindeközben az Alaptörvény tovább vitte magával a köztársasági elnök parlament általi választásának 1946-os módját, amin már rég túljárt az idő. Egyedülálló magyar kuriózum a világon, hogy a második választási fordulóban továbbra is az lehet az államfő, aki „tekintet nélkül a szavazásban résztvevők számára” a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Magyarországon akár két országgyűlési képviselő is választhat köztársasági elnököt. Ez több, mint demokrácia deficit, a demokratikus intézmények szintjén.101 Bevallom elfogultságomat, a kezdet kezdetétől a közvetlen államfő választás híve voltam, s az emellett szóló alkotmányjogi érveket erősebbnek 101 Holló András (szerk.): A köztársasági elnök az új alkotmányban. KJK-MTA ÁJI, Budapest, 1995, Csink Lóránt: Az államfőjogállása Európában és Magyarországon. Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2008, Kovács Virág: Köztársasági elnöki jogállás és hatalom Magyarországon (Kézirat), Budapest, 2012, Petrétei József: A köztársasági elnök választásának szabályozásáról (Kézirat), Pécs, 2005, Tóth Károly: A köztársasági elnök közvetlen választásáról (egy alkotmánybírósági döntés margójára) (Kézirat), Szeged, 1999. Részletes bibliográfiát közöl a témáról Soltész István: Bibliográfia Az alkotmányról, az Országgyűlésről, a központi állami szervekről és a választási rendszerekről című munkája. Parlamenti Módszertani Iroda, Budapest, 2012, 192-233. o. 96
