Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)

III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon

Kell-e nekünk népszavazás? A négyigenes népszavazás után új helyzet állt elő, miután az Alkotmány­­bíróság megállapítása szerint az nem a módról, hanem az időről döntött.78 Az Alkotmány 29/A. §-ának módosítása előtt tehát nem voltak akadályok, s arra máris 1989. decemberében nagy visszhangot kiváltó képviselői módo­sító indítvány érkezett, az indítványt Király Zoltán és Raffay Ernő MDF-es képviselők jegyezték.79 Az országgyűlés 1990. március 1-jei ülésén feltűnően nagy szavazattöbbség­gel, név szerinti szavazással, 300 igen szavazattal módosította az alkotmányt, az indítvány szellemében.80 Az 1990. évi XVI. alkotmánymódosító törvény a négyigenes népszavazás direkt politikai ellenreakciója. A törvény értelmében a köztársasági elnököt a választópolgárok most már főszabályként, az álta­lános és egyenlő választójog alapján, közvetlenül és titkos szavazással, négy évre választják. A „reform-országgyűlés” és a Németh-kormány egészen e törvényig, ha vitatkozva is, de következetesen tartotta magát a kerékasztalnál született megállapodásokhoz. A parlament utolsó ülésein született döntések jelezték, hogy a politikai partnerek felrúgták a konszenzusos megoldásokat. Az alkotmánymódosítás egyik következménye, hogy a parlamenti válasz­tások után összeülő, első szabad országgyűlés nem tudta azonnal betölteni - szándéka szerint - az államfői tisztséget, ehhez előbb az alkotmányt ismét módosítani kellett. 2. A népszavazás kezdeményezése A második népszavazási kezdeményezés az 1990-es parlamenti választások utáni MDF-SZDSZ-paktum és alkotmányrevízió szükségszerű következmé­nye volt. A paktum szerint „az 1946. évi I. számú törvénynek megfelelően helyreállítandó a köztársasági elnök eredeti státusza.”81 78 Az Alkotmánybíróság első határozatának rendelkező része kimondta: „Az 1989. novem­ber 26-ai népszavazás első kérdésére adott válasz eredménye nem képezi alkotmányjogi akadályát annak, hogy az Országgyűlés az Alkotmány 29/A. § (1) bekezdését módosítsa. 1/1990(11. 12.) AB-határozat ABH 1990, 13. o. 79 4 82. sz. Országgyűlési Iromány, 1989. december 27. 80 ON 6719. о. 81 A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megállapodása. 2/b pont. ld. 2. lbjgy. 428. o. 78

Next

/
Thumbnails
Contents