Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
III. Az elrendelt országos népszavazások Magyarországon
Kell-e nekünk népszavazás?- az egyik, hogy az elsőszámú valódi tétkérdés („Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?”) nem volt egyértelmű;- a másik az „árukapcsolás”, a négy kérdés együtt szerepeltetése a szavazó lapon. Akkori véleményem az volt, hogy mindegyik kérdés esetében külön-külön meg kellett volna kivánni a százezer aláírást. (Megjegyzendő: a leadott 204 152 aláírásból összesen 114470 bizonyult hitelesnek.)65 Úgy tűnik - visszatekintve a korba - hogy az utolsó rendi Országgyűlés az első kérdésben „politikailag” nem engedett és azt próbálta egyértelmüsíteni a kérdéshez csatolt magyarázó szöveggel: „Amennyiben Ön igennel szavaz, azt támogatja, hogy a köztársasági elnököket ne a lakosság, hanem majd az Országgyűlés válassza meg, ha nemmel szavaz, akkor azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg.”66 A parlament hasonló módon megmagyarázta a többi kérdést is. Az árukapcsolás ügyében viszont politikai megfontolásokból meghajolt, befogadta a négyigenes kezdeményezést. A kezdeményezők jogfelfogására ezzel ellentétben jellemző volt, hogy hevesen támadták az egyértelműsítést és bőszen igazolták az árukapcsolást. A sors iróniája az, hogy Alkotmánybíróságért kiáltottak s a szövegben magam is képzeletbeli alkotmánybíróként nyilvánítottam véleményt. Több más népszavazással kapcsolatos AB-határozatban közreműködő obsitos alkotmánybíróként történelmietlen lenne azt mondanom, hogyha 1989-ben valóban lett volna alkotmányőrség, a négyigenes népszavazás minden bizonnyal megbukik vagy az egyértelműségi teszten vagy az árukapcsolás miatt. Az AB következetes gyakorlata szerint - ameddig ez a hatásköre megvolt - a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája az egyértelműség. Előadó alkotmánybírája lehettem 2001-ben egy újabb négyigenes népszavazásnak. A 32/2001 (VII. 11.) AB-határozat egyhangúan semmisítette meg a zöld lámpát gyújtó OVB-határozatot. Az indokolás lényegét idézem: „Az aláírásgyűjtő ívnek - az Alkotmánybíróság álláspontja szerint - a szavazólaphoz hasonlóan, a közvetlen politikai részvétel jogának teljesebb érvényesülése 65 66 Babus Endre: Népszavazás - 1989 (In: Magyarország politikai évkönyve, AULA— OMIKK, 1990, 209-223. o.) 25/1989 (XI. 10.) OGY-határozat
