Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
II. A népszavazások gyakorlata, adatai
II. A népszavazásokgyakorlata, adatai eszközként kormányváltásra, rendszerváltásra használta a közvetlen demokráciát. A népszavazási kezdeményezések a politikai nyilvánosságban is erőteljesen jelen voltak. Ebben a politikai mezőben döntött az OVB, amelyben döntéshozóként ott ültek a kezdeményező pártok megbízottai is. Ebben a politikai felelősséget nem ritkán áthárító helyzetben kellett „jogiasítania” a konkrét ügyeket az Alkotmánybíróságnak is. Azokban az országokban, ahol az Alkotmánybíróságok választási bíróságként is működnek (pl. Franciaország, Ausztria), politikai jellegük jóval erőteljesebben megjelenik. Az Alkotmánybíróság szerepfelfogására a hitelesítési eljárásban az volt általában a jellemző, hogy a politikai alapjog érvényesülése érdekében hatáskörét megszorítóan, a parlamenti demokrácia védelme érdekében pedig kiterjesztően értelmezte. A túlzott kiterjesztő értelmezés veszélye, hogy (lásd pl. szervezetalakítási tárgykör, egyes egyértelmüségi tesztek) ellehetetlenülhet a népszavazás intézménye. A túlzott megszorító értelmezés (pl. a költségvetés érintettsége, a kormányprogram értelmezése) pedig szembe mehet a parlamenti demokráciával.56 Egy kis személyes megjegyzés a fejezet végére: Az OVB-határozatok felülvizsgálatából az első időkben még ki voltam zárva, mivel a felülvizsgálat tárgya az általam, mint volt OVB-elnök által aláírt OVB-határozat volt. Jó „hendikeppel” indultam, mert az AB - alkotmány védői pozíciójából kiindulva - rendre megsemmisítette az OVB által egyhangúlag hitelesített határozatokat (Például 25/1999 (VII. 7.) AB-határozat a 10/1999 (IV. 14.) OVB-határozat megsemmisítéséről. A vita tárgya a két intézmény között a köztársasági elnök közvetlen választásának a kérdése volt.) A 2001-es évtől azután szinte valamennyi (közel 500) döntés részese voltam és előadó bírája lehettem számos népszavazási ügynek. A hétfő-keddi teljes ülések közül a kedd délutánt általában a népszavazási akták foglalták le. Voltak grafomán, visszatérő kifogástevőink is. Minden kérdést komolyan kellett venni, hiszen egyrészt fontos politikai alapjogról volt szó, másrészt védeni kellett a parlamenti demokráciát, az alkotmányos demokráciát, magát az alkotmányt. 56 Tóth Gábor Attila: Túl a szövegen. Értekezés a magyar alkotmányról. Osiris Kiadó, Budapest, 2009. 53
