Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)

II. A népszavazások gyakorlata, adatai

Kell-e nekünk népszavazás?

megtagadta. Hasonló módon járt el az OVB, ha ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes országos népszavazást tartottak. Ugyancsak köteles megtagadni az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha az nem felel meg a Ve.-ben foglalt követelményeknek. A Ve. 1. felhatalmazása alapján a 11/2008. (III. 1.) ÖTM rendelet melléklete tartalmazta az aláírásgyűjtő ív mintáját.

Lényegében ugyanezeket a szempontokat vizsgálta jogorvoslati eljárása során az Alkotmánybíróság is. Az alkotmánybírósági vizsgálat tárgya a kifogások alapján az OVB határozatának jogszabályi megalapozottsága. Az Alkotmánybíróság mozgástere alkotmányvédői szerepéből következően tágabb, mint az OVB jogalkalmazói pozíciója. Az Alkotmánybíróság döntéshozatala nincs konkrét határidőkhöz kötve, döntését soron kívül, zárt ülésben hozta meg.

Az esetek jelentős részében kifogást (kifogásokat) nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az OVB határozatai ellen. Ennek a gyakorlatnak az a magyarázata, hogy kifogást bárki tehetett a Magyar Közlönyben nyilvánosan közzétett határozatok ellen. Egy-egy OVB-határozat ellen gyakorta több kifogás is érkezett, ezeket az Alkotmánybíróság egyesítette és egy eljárás keretében bírálta el. Az alábbi táblázat mutatja, hogy a hitelesítési eljárás megteremtését követően (1998-2012 között), az Alkotmánybíróság, amíg hatásköre volt, 593 határozatot hozott az OVB kifogással megtámadott határozataival összefüggésben. 48

48 A táblázat az 1998-2012 (-2016) között közzétett OVB- és AB-határozatok tartalomelemzése alapján készült. A táblázat néhány, már alapjogi panaszt is tartalmazó határozattal átnyúlik az Alaptörvény utáni korszakra, amikor az AB szerepét a Kúria vette át. A grafikon jól mutatja a cunami éveit. A táblázat alapján egy történetileg lezárult 15 éves korszak mutatható be.

46