Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)
II. A népszavazások gyakorlata, adatai
Kell-e nekünk népszavazás? gát, a vizsgált időszak utolsó három évében nyújtják be a kezdeményezések túlnyomó többségét. A népszavazási „cunami” okainak részletes magyarázata meghaladja e könyv kereteit. Ez a nagyságrend jelzi a parlamentarizmus, a képviseleti demokrácia válságát, elképesztő mértékben leterhelte a népszavazás alkotmányosságáért és törvényességéért felelős intézményeket és lejáratta magát a közvetlen demokráciát. A parlamentáris demokráciában legalábbis szokatlan, hogy egymással versengve kezdeményeznek népszavazást a parlamenten belüli kormánypárti és ellenzéki frakciók olyan kérdésekben, amit törvényalkotással is megoldhatnának (pl. 20/2008. (III. 12.), 22/2008. (III. 12.), 291/2008. (III. 12.) AB- határozatok). Az alkotmányos kultúra hiányát mutatja a komolytalanabbnál komolytalanabb kérdések sokasága. A kezdeményezők tréfára veszik a dolgot és nem rendeltetésszerűen élnek politikai jogaikkal. A hitelesítést végző intézmények pedig - törvényi kötelezettségüknek eleget téve - a külön-külön esetleg nem alkotmányellenes népszavazási kezdeményezésekről szóló egyedi határozataikkal teleírták a Magyar Közlönyt. A tréfás és komolytalan kérdésekkel természetesen a hitelesítő szervek is szembesültek, az Alkotmánybíróság először az ún. ingyen sörös ügyben találkozott mindezzel, több munkaórát szentelve a kérdés alkotmányos megoldásának. A megtagadó OVВ-határozatot helybenhagyó alkotmánybírósági határozat indokolása kimondta, hogy csak olyan kérdés tekinthető alkotmányosan megengedhetőnek, amely nem áll ellentétben a népszavazás alkotmányos funkciójával.45 3. A hitelesítései eljárás lényege, gyakorlata, a hitelesítés „tesztjei” Az Nsztv. 2. után, a „tantusz bedobását” követően a népszavazás első eljárási szakasza az aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése. így egyes számban. Az Alkotmánybíróság a „több igen”-es népszavazások elbírálása során kimondta ugyanis azt, hogy az aláírásgyűjtő ív nem tartalmazhat több kérdést. A választópolgári aláírás és a konkrét kérdés összefüggéseire a hitelesítésnek ki kell terjednie. A jogállamiságból és a jóhiszemű és rendeltetésszerűjoggyakorlás elvéből következik, hogy a választópolgárok minden egyes 45 26/2007. (IV. 25.) AB-határozat, ABH 2007, 332. o. 44
