Kukorelli István: Kell-e nekünk népszavazás? Elrendelt népszavazások Magyarországon 1989 - 2019 - RETÖRKI könyvek 41. (Lakitelek, 2019)

II. A népszavazások gyakorlata, adatai

II. A népszavazásokgyakorlata, adatai kérdés alkalmassága alapján eldöntse, hogy döntéshozatal céljából elrendelt vagy véleménynyilvánító népszavazást ír-e ki.” Az Országgyűlés nem vette az üzenetet, a korábbi két népszavazást elrendelő határozat precedensével sza­kítva nem vállalta fel a hitelesített népszavazási kezdeményezés kérdéseinek törvényesítését, a népszavazást nem rendelte el. Az elutasító országgyűlési határozat indokai: a népszavazási kezdeménye­zés részben az alkotmány módosítására vonatkozik, ami ellentétes a 2/1993. (I. 22.) AB-határozattal és a 25/1995. (V. 10.) AB-végzéssel, részben pedig nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésre vonatkozik, így ellentétes a népszavazási törvénnyel.35 A hatodik népszavazási kezdeményezést a Munkáspárt nyújtotta be 1995. ok­tóber 25-én. A feltett kérdés így hangzott: „Akarja-e Ön, hogy Magyarország a NATO tagja legyen?” Az OVB által a törvényes határidőben hitelesített nép­­szavazási kezdeményezést követően lázas jogi kiskapukeresés kezdődött el. Egyes értékelések szerint az Országgyűlés politikai megfontolásokból utasította el a Munkáspárt népszavazási kezdeményezését.36 A Munkáspárt az országgyűlési határozattal szemben jogorvoslatért fordult az Alkotmánybírósághoz: beadványa utólagos normakontrollra, mulasztásos törvénysértéssel előidézett alkotmányellenesség megállapítására, alkotmány­­jogi panasz, illetőleg népszavazással kapcsolatos alkotmányossági panasz elbírálására irányult. Az első három kérelmet az Alkotmánybíróság a 3/1996. (II. 23.) AB végzésével - korábbi döntéseire hivatkozva - visszautasította.37 Az elutasító döntés lényege, hogy a konkrét országgyűlési határozat nem tekinthető sem jogszabálynak, sem az állami irányítás egyéb jogi eszközé­nek. Újszerű a végzésben a népszavazási törvény alkotmányossági panasz­ról szóló 32. §-ának értelmezése: „Az idézett rendelkezés alapján országos népszavazás elrendelésének elutasítása miatt kizárólag abban az esetben van helye alkotmányossági panasz benyújtásának, ha az elutasítás eredménytelen hitelesítésen alapul. ... Az alkotmány, azNsztv. és más törvény sem teszi le­hetővé alkotmányossági panasz előterjesztését az eredményesen hitelesített, a 35 54/1995. (V. 26.) OGY-határozat. Magyar Közlöny, 41. szám, 1995. május 26. 36 Csapody Tamás: Egy népszavazási kísérlet jogszerűsége. Társadalmi Szemle, 1996, 6. sz. 40-47. o. 37 ABH 1996, 361. o. és 364-365. o. 39

Next

/
Thumbnails
Contents